2020.02.06. 07:00
Kiállítják az egykor a Veszprémvölgyben közlekedő kisvonatot
Helyrehozzák és kiállítják az egykor a Veszprémvölgyben közlekedő kisvonatot a Kolostorok és kertek sétányon.
Glück Attila (balra) lakatosmester szívügyének tekinti a felújítást, az 1960-as évek végén tanulóként már részt vett a mozdony korabeli felújításában. Kovács Lajos (jobbra) a felújítást végző cég vezetője
Fotó: Balogh Ákos/Napló
A Séd-völgy egyik új látványossága lehet néhány hónapon belül az a kisvonat, amely bő fél évszázada az állatkert és a vidámpark között közlekedett. A járművet a város és magánszemélyek, civil szervezetek, vállalkozások összefogásából mentették meg az enyészettől, és állíthatják ki tavasszal a patakparton.
Raffai Csilla turisztikai tanácsadó, idegenvezető, a Túrajó séták ötletgazdája elmondta, 2017 nyara óta vezet tematikus városnéző sétákat Veszprémben, s ezeken elsősorban olyan kevésbé ismert helyszíneket járnak be, mint például az egykori vidámpark területe is, ahol rendre előkerül a kisvonat története.
– A később csak Vidám parkként emlegetett Kultúrpark 1961. május elsején nyílt meg a Veszprémvölgyben. A társadalmi munkából létrejött park népszerűségét növelte, hogy látogatói felpattanhattak a kis nyomtávú sínpáron közlekedő vonatra, ahogy akkoriban nevezték, úttörővasútra is. Miután 1962 nyarára elkészült a Fejes-völgy és a Csónakázó-tó közötti dolomitsziklába fúrt 185 méter hosszú alagút, a vasút nyomvonala már a vadasparktól indult és a park nyugati széléhez vezetett – nagyrészt a mai sétaútvonalon.
A mozdony az állatkert bejáratától az egykori Kiskuti csárdáig húzta, visszafelé tolta a szerelvényt – idézte fel Raffai Csilla. A kisvonat mintegy tíz évig, a hetvenes évek elejéig működött, ezalatt kétféle mozdony és háromféle szerelvénytípus volt használatban.
Az időszak végére azonban nem költöttek állagmegóvásra, leamortizálódott a park és a kisvonat, és végül felszámolták a vasutat.
A Séd-völgyben vezetett Túrajó séták adták az ötletet, hogy lelkes önkéntesek a veszprémi Városüzemeltetési Iroda vezetője, Kovács Zoltán koordinálásával felkutassák, rendbe hozzák és kiállítsák az egykor Veszprémben szolgált szerelvényeket. A kutatómunka során kiderült, hogy a mozdonyt és a vonatot egyaránt a néhai Németh Károly mentette és őrizte meg Balatonfűzfőn. Ő annak idején a városi óvoda felújítása során az addig udvari játékként használt kocsikat azzal a szándékkal helyezte biztonságba, hogy később majd felújítja őket. Halálát követően Némethné Károlyi Jolán önkormányzati képviselő nyújtott segítséget a szerelvény Veszprémbe visszaszállításában, ahol végül kezdetét vette a viharvert vasúti járművek felújítása. A felújításhoz magánszemélyek, civil szervezetek és cégek – többek között a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája, a VKSz Zrt., a Veszprémi Motoros Egyesület, a Bódéért Hagyományőrző Egyesület, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Táncsics Mihály Szakgimnázium és Középiskola - saját munkájukkal vagy anyagi támogatással járultak hozzá. Ősszel Kádártán tisztították meg a régi festéktől és kezelték le a szerelvények felületét. Jelenleg a lakatosmunkákat végzik el egy balatonfűzfői cégnél, majd ha ez elkészül, akkor lefestik a kisvonatot: a mozdony az eredetihez hasonlóan kétféle ezüst színben pompázik majd, míg a kocsik sárga-piros festést kapnak.
A kocsik kiállítása a múltidézés mellett a gyermekek szórakoztatását is szolgálja, ezért a mozdonyba játék műszerfalat építenek be. Raffai Csilla elmondta, bár többekben felmerült az ötlet, hogy az egykori vonalon vagy egy részén közlekedhetne is a szerelvény, erre nincs lehetőség.
Raffai Csilla 2018 decemberében közösségi oldalt indított Veszprémvölgyi kisvonat 2.0 néven, ahol időről időre megosztja a fejleményeket. A jelenlegi elképzeléseik szerint május elsején helyeznék ki a mozdonyt és a szerelvényt egy egyelőre engedélyeztetés alatt álló területen. A felmerült lehetséges helyszínek egyike az egykori megálló helye, a sóhajok hídjával szemközti terület. Raffai Csilla elmondta, a szükséges engedélyek beszerzése már folyamatban van, és terveik szerint a nem mindennapi kiállítási tárgyat közösségi összefogással és az önkormányzat segítségével tartanák rendben.