Szelfipontnál fotózkodhatnak a szerelmesek a veszprémi várban

A teljes ünnepi hét során a hősök kapuja teraszán várják a szerelmeseket Bálint-napi fotózkodásra. A már két éve a veszprémi házasság hete szimbólumaként is ismert óriás mézes szív remek díszletet ad szerelmes képeslapok, virtuális üzenetek és posztok küldéséhez. A mézes szív február 18-áig várja a fotózkodni vágyókat.

Karsai Henriett, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzos muzeológusát kérdeztük a mézeskalács szív történetéről és jelentéséről. – Pistardusként említi a pécsváradi monostor 1015-ben kelt alapítólevele elsőként.

- A Pistardus egy latin kifejezés, az akkori megfelelője a mézeskalácsnak. A középkorból nincsenek biztos adataink. A nemesi konyha hatással lehetett az alsóbb néprétegek ételkészítési szokásaira, így átveszik az úri asztalokon felszolgált kalácsot a szakácsok, konyhai kisegítőkön keresztül a köznép is. A XVI. században már biztosan dolgoztak a megyében mézeskalács-készítők, amit kismesterségként űztek. A XVII. században a céhesedés is megindult német, osztrák hatásra, ami nagyszámú mestert feltételez – mondta el L. Karsai Henriett. A szakembertől megtudtuk, hogy a szerzetesi körökből kikerülve a nők készítettek először a mézeskalácsot, utána alakult át férfiszakmává, bár sok bábos családban a nők is részt vettek valamelyik munkafázisban.Az ütőfás technikát felváltotta a sütőmintával formázott és díszített vásárfia, de újra készítenek ütőfával is mézeskalácsot. A fafaragók ütőfáit nagyobb vásárokban ma is megtalálhatjuk. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményének legrégibb évszámmal ellátott ütőfája 1637-ből származik, és legalább olyan szép az 1770-es évszámmal ellátott ütőfa. A XVII. századi Jézus születését ábrázolja, míg a következő században készült darab témája Jézus bemutatása a templomban.

- A tükrösszív, vásárfia, úgynevezett szerelmi ajándék. Különösen nagy volt a jelentősége, eljegyzéssel ért fel, ha ott a vásárban a közösség előtt adta a legény a leánynak. A mézes szíven több díszítőelemet használtak. Az első a hullámvonal, amelynek kétféle értelmezését emelném ki: az élet kiszámíthatatlanságát, az örök változást, valamint a végtelenséget is jelképezi. A minden eizolt (tehát kiszúróformákkal készülő, rikító színű festékekkel, ragasztott tükrökkel, képekkel cifrázott) mézesen megjelenő virág a kiteljesedő élet szimbóluma. Itt lélekjel is egyben, amely összetartozást szimbolizál az összekapcsolódott levelekkel kiegészült kompozícióban. Kanyargó vonaldísz egy stilizált kígyó, a kísértésre utaló motívum – emelte ki L. Karsai Henriett. A tükör az érzelem visszatükröződése, az őszinteség, a tisztaság megjelenítője a szív alakú kalácson. A szakember hozzátette, a tükörhöz kapcsolódó számtalan hiedelem jelzi annak szimbolikus jelentését, a lélek, az érzelmek visszatükröződését, amelyre figyeltek, nagy jelentőséget tulajdonítottak neki.