Veszprém megyében visszaszorították az illegális erdőkitermelést

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi sajtóban is többször foglalkoztak a romániai illegális fakitermelésekkel, amelyek sokszor bűnszervezetekhez köthetők. A fatolvajok az erőszaktól sem riadnak vissza: rendszeresek a famaffia tagjaitól érkező fenyegetések, ráadásul a 2019-es év végén egy hónap alatt két román erdészt is meggyilkoltak a tetten ért bűnözők.

A jelenség nem új keletű, ugyanis az előző öt-hat évben több száz olyan esetet regisztráltak Romániában, amikor erdészekre támadtak. A Világgazdaság nemrég arról írt, hogy Magyarország keleti szomszédjánál az évente kitermelt mintegy 38,6 millió köbméternyi fából 20 milliót törvénytelenül vágnak ki. A Greenpeace kimutatása szerint az elmúlt két évtizedben pedig csaknem 400 ezer hektár erdős területet „radíroztak le” a térképről Romániában.

A Greenpeace korábbi kimutatása szerint a túlzott mértékű legális fakitermelés, a falopások és a visszaélések miatt Románia (ahol még több mint hatmillió hektárnyi területet borít erdő) háromhektárnyi erdőt veszít óránként. Mivel az ipari méretekben zajló törvénytelen kitermelés több tízmillió euró kárt okoz évente a szomszéd országnak, a bukaresti Legfelső Védelmi Tanács már 2015-ben a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta az erdőirtásokat, azonban mostanáig nem sok előrelépés történt a jelenség visszaszorítása érdekében. Mindenesetre Costel Alexe, a román kormány új környezetvédelmi minisztere újabb, határozottabb lépéseket ígért az illegális fakitermelések ellen.

Szerencsére Magyarországon nem történtek a romániaihoz hasonló súlyos bűncselekmények az erdőkben, ami bizonyára annak is köszönhető, hogy a hatóságok és az erdészetek kiemelt figyelmet fordítanak a bűnmegelőzésre. A témával kapcsolatban megkerestük a Bakonyerdő Zrt.-t, a Balaton-felvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelőjét, az állami erdőgazdaságtól pedig részletes választ kaptunk a kérdéseinkre.

– A Bakonyerdő Zrt. csaknem 63 ezer hektáron gazdálkodik a kezelésében lévő állami tulajdonú erdővagyonnal. Pápa, Bakonyszentlászló, Bakonybél, Devecser, Farkasgyepű, Balatonfüred és Keszthely telephellyel hét erdészet működési körzete fedi le a vállalat által kezelt területet, ahol 2014-től kezdődően csökken a falopások, az illegális fakitermelések gyakorisága, és az általuk okozott kár mértéke. 2018-ban erdészetenként egy-egy alkalommal fordult elő falopás, illegális fakitermelés, ezek évente mintegy 1,5 millió forint kárt okoznak.

– A korábbi esztendők tapasztalatai alapján elmondható, hogy illegális fakivágás esetileg történik, nagy üres vágásterületek nem keletkeznek, elszórtan egy-két fa esik áldozatul. A falopások a téli, fűtési időszakban megszaporodhatnak, de az elmúlt esztendők adatai szerint nem növekszik a gyakoriságuk. Két-három köbméter ellopott faanyagról beszélhetünk, ami a kereskedelmi folyamatokra, a piaci szereplőkre nincs jelentősebb káros hatással – nyilatkozta a Naplónak Patocskai-Lunk Eszter, a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője.

Megtudtuk tőle: a falopások 2014-től tapasztalt csökkenéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a Bakonyerdő Zrt. 2014. február 28-án együttműködési megállapodást kötött a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitánysággal.

Az együttműködés keretében kölcsönösen törekednek arra, hogy visszaszorítsák a természeti környezet károsítását, az engedély nélküli fakitermelést, a jogosulatlan vadászatot, megelőzzék az illegális szemétlerakást, aktívan együttműködve fellépjenek az állami tulajdonú erdővagyon megőrzése érdekében, illetve mindezzel javítsák az adott térség közbiztonságát. A rendőrök az illetékességi területükön segítséget nyújtanak az erdészet munkatársainak a Bakonyerdő Zrt. kezelésében lévő faállományok védelmében.

Mindemellett az állami erdőgazdaság kerületvezető erdészei folyamatosan jelen vannak az egyes területeken, hétvégente védelmi szolgálatot látnak el. Gyakran pontos, előre megtervezett ütemezés szerint a körzeti megbízott rendőr és az erdész közösen tartja a védelmi szolgálatot.

Patocskai-Lunk Eszter kérdésünkre kiemelte, a Bakonyerdő Zrt. munkatársait még nem érte támadás munkavégzésük közben. Hangsúlyozta, az erdészeti szakszemélyzet tagja rendészeti feladatellátó személy is egyben, ezért az ellene elkövetett verbális vagy fizikai erőszak, tettlegesség bűncselekménynek minősül.

– A Bakonyerdő Zrt.-nek kiemelt feladata az állami erdővagyon védelme, szakszerű kezelése, az erdők megőrzése, ökológiai állapotuk kedvező fenntartása a természetközeli erdőgazdálkodás során. Az illegális fakitermelések, falopások állami vagyon ellen elkövetett bűncselekmények, amelyek megelőzésében, felderítésében társaságunk a hatóságokkal együttműködve komoly szerepet vállal. A tervszerűen végrehajtott, szakszerű, a természetvédelmi kezelővel egyeztetett, a természettel összhangban lévő beavatkozások, fakitermelések figyelembe veszik az erdei életközösség tagjainak élet- és szaporodási ciklusát, az erdőben zajló természetes folyamatokra alapoznak, őrzik a biológiai sokféleséget, az erdők egészségi állapotát.

Ezzel szemben az illegálisan történő beavatkozások megbontják ezt az ökológiai rendszert, károkat okozva a talajban, az élővilágban, rontva az erdő egészségi állapotát, csökkentve az erdők közjóléti, turisztikai funkcióinak megvalósulását. Összességében tehát a nagyobb területeket érintő illegális erdőirtások súlyos társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági következményekkel járnak – fogalmazott a Bakonyerdő Zrt. kommunikációs vezetője.

Patocskai-Lunk Eszter megjegyezte, a fél hektárnál nagyobb levágott területeken erdőfelújítási kötelezettség keletkezik, a regenerációs folyamatok költségeit pedig a területen illetékes erdőgazdálkodó viseli. Az illegálisan kitermelt faanyag piaci értékének kiesése szintén jelentős kárt okozhat, emellett a kereskedelmi forgalomba kerülő, engedély nélkül kitermelt fa a lokális piac szereplőire ugyancsak károsan hat.