Gelencsér András: A világjárvány átalakíthatja a gazdaság alapvető működését

Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a koronavírus-járvány hatására csökken a környezetszennyezés. A gyárak leálltak, a nemzetközi árufuvarozás akadozik, nincs turizmus, nincs a javak féktelen fogyasztása. A levegő tisztább, az élővilág az emberi zavarás hiányára jól reagál, a bolygónak jót tesz az emberiséget sújtó járvány.

Sági Ági

Fotós: Fotó: Penovác Károly Veszprém Megyei Napló

– Tulajdonképpen egy olyan globális kísérlet zajlik most, amelyet tudatosan nehéz lett volna létrehozni. Talán évtizedek alatt sem lehetett volna ilyen léptékű csökkentést elérni alapvető emberi tevékenységekben, és vizsgálni ennek a földre gyakorolt hatásait.

– Több mint egy hónapja figyelhetjük már, hogy ez a leállás milyen hatásokkal jár például a levegőminőség és az élővilág szempontjából. Ha az emberi tevékenység újra visszaállna arra a szintre, amely a világjárvány előtt volt, akkor ez az egész csak egy kísérlet marad, tudományos érdekesség lesz, hogy adott emberi tevékenységek jelentős mértékű csökkentése milyen közvetlen hatással van a környezetre. Ekkor ezekből nagyon jó tanulmányok, cikkek születhetnek majd, de ha ez a környezetterhelés-csökkenés nem állandósul, akkor összességében ennek a hatása elenyésző lesz a földre – mondta el lapunknak Gelencsér András levegőkémikus, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora.

A professzor felelevenítette azt a 17 évvel ezelőtti eseményt, amely az emberiségre gyakorolt hatás súlyosságában összevethető a napjainkban is tartó világjárvánnyal, mégis teljesen más következményekkel járt.

– 2003 augusztusában egy szokatlan mértékű hőhullám pusztított Európában. Mi, magyarok erre jól emlékszünk, mert ekkor volt a Balaton vízszintje annyira alacsony, hogy sokan a kiszáradásától tartottak. A hőhullám két hetében Európában hetvenezerrel többen haltak meg az ilyenkor szokásos halálozási számokon felül, a vírushoz hasonlóan ugyanígy főként az idős, krónikus betegek közül.

– Magyarországon a 2003-as hőhullám idején bekövetkező többlethalálozást 1100–1400 főre becsülik. Ennek az elképesztő halálozási statisztikának a médiában szinte nem volt semmilyen visszhangja, holott ez a mostani járvány adataival összehasonlítva Európában hasonló mértékű többlethalálozás volt, csak jóval rövidebb idő alatt.

– Az extrém hőhullámok gyakoriságának növekedéséhez, az éghajlatváltozáshoz az emberi tevékenység a légkör összetételének megváltoztatásán keresztül nagymértékben hozzájárul. Ennek a 17 évvel ezelőtti, mára elfeledett tragédiának azonban nem az lett a következménye, hogy a politikusok mérlegelték volna az éghajlatváltozás mérséklésének lehetőségét, hanem inkább gyors intézkedéseket hoztak: például bevezették a hőségriadó rendszerét, tájékoztatták a lakosságot, figyelmeztetéseket adtak ki. Nem az okot akarták megszüntetni, hanem az emberre gyakorolt következményeket igyekeztek mérsékelni – mutatott rá Gelencsér András.

– A hőség elleni védekezés egyik eszköze, hogy egyre több légkondicionálót használunk, ezáltal még több energiát fogyasztunk, még jobban terheljük a környezetet, ami még több hőhullám kialakulását eredményezi, és ezzel a kör bezárul.

Gelencsér András levegőkémikus, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora Fotó: Penovác Károly/Napló

– Ez a világjárvány egészen más reakciókat váltott ki. A következményeket ugyanúgy próbálják mérsékelni, ezért vannak a kijárási korlátozások, az intenzív kórházi ágyszámok növelése, és így tovább. A vírus bár nem látható, de nagyon konkrét, és az emberekben félelmet kelt, az éghajlatváltozás ugyanakkor komplex, nehezen felfogható, és sajnos, bár alapvetően természeti jelenség, politikai viták tárgya lett. Az biztos, hogy a hőhullám nem kelt félelmet, tudatosan lehet ellene bizonyos határig védekezni, és az is látszik, hogy mikor lesz vége. Egy vírus, amely sokáig lappanghat, tünetek nélkül is fertőz, egy láthatatlan ellenség, amellyel nehéz megbirkózni. Abban nem reménykedem, hogy a környezeti szempontok változást hozhatnak. Ha nem térünk vissza a régi kerékvágásba, az nem azért lesz, mert a környezetünket akarjuk megkímélni, tiszta levegőt szeretnénk, vagy a természet erőforrásait akarjuk megőrizni, hanem azért, mert valami az emberi társadalomban változott meg. Belénk költözött a félelem, félünk, hogy hasonló újból bármikor megtörténhet velünk. Nem hiszem, hogy a környezet szempontjai az emberiséget bármiféle önmérsékletre sarkallnák, eddig sem tették, még akkor sem, ha most látjuk a világjárvány előnyös hatásait is – tette hozzá Gelencsér András.

Hangsúlyozta, hogy a járvány mégis esélyt ad arra, hogy mélyebben elgondolkozzunk a tevékenységeinken, a környezettel való kapcsolatunkon, a rá gyakorolt hatásokon és ezek ránk visszaható következményein. Ez a világjárvány felébresztheti az emberiséget, átalakíthatja a gazdaság alapvető működését. Ha az egyén más életformára vált, a korábbi fogyasztói szokásrendszer átalakul, az emberi élet fenntarthatóbbá válik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában