Földvári Gábor: Nem fertőz a Balaton és a medencék vize, de a tömeg veszélyt jelenthet

Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa arról is beszélt, ha az emberiség nem tanul a mostani járványból, később újabb, és még nagyobb leckéket kaphat, de fokozottabb kutatással sokat lehetne tenni a megelőzésért, a mostanihoz hasonló világjárvány időben történő jelzéséért. Utóbbira DAMA néven egy magyar kutatócsoporttal már felhívta a világ figyelmét.

-Hamar elpusztulnak a természetes vizekben, illetve a medencékben a vírusok, mert túlélésükhöz kell a gazdaszervezet, illetve az ember, szögezte le a kutató.

Földvári Gábor hozzátette, a vizekben közvetlenül nincs ott a vírus, de közvetve veszélyes lehet, ha a természetes vízben, vagy egy medencében nagyon sok ember van egyszerre, mert akkor hagyományos cseppfertőzéssel tud terjedni. Ha olyan vízben fürdőzünk, ahol korábban egy koronavírusos ember tartózkodott, akkor minimális a fertőzés veszélye, mert ott a vírus csak kis dózisban, és csekély ideig lehet jelen. A vírus a nagyvárosok szennyvizeiben is előfordulhat, de nem áll összefüggésben az emberi fertőzéssel.

A víz tehát veszélytelen, de ott több ember együttes jelenléte már nem az, emiatt nagyon óvatosan érdemes visszatérni a strandoláshoz, hiszen a napozóterületeken, a büféknél közel mennek egymáshoz az emberek. Ha egymás közelében úszunk, az nem veszélyes, de ha valaki köhög, tüsszög közben, és beteg, akkor már veszélyt jelenthet a vírus a másikra nézve. Ez történhet, ha a vízben ácsorogva, egymáshoz közel állva beszélgetünk. Nem lehet elkapni a fertőzést, ha például a lépcsőn egy koronavírusos ember mögött megyünk be a vízbe, mert a vírus a bőrön át nem fertőz, és egy napsütötte felületen sem él meg sokáig.

A kutató a kérdésre, hogy várható-e év végén a vírus újabb hulláma, vagy jöhet-e később egy újabb is, amiről lehet hallani, kifejtette, ők régóta hangoztatják az ökológiai kutatóközpontban, hogy nagyon komoly időzített bombák ketyegnek a természetben. Ezt mutatja a mostani koronavírus is, ami a repülőutak révén nagyon hamar, világszerte elterjedt, és hatalmas károkat okozott. Ha nem változtatunk korábbi életmódunkon, különös tekintettel a természethez való viszonyunkra, a sok utazásra, a globális kereskedelemre, a klímaváltozásra, nagy leckéket kaphat még az emberiséget.

A mostani járvány nem egyszeri, nem véletlen, és szinte biztos, ha nem is így, de hasonlóan, vagy máshogy, de megismétlődik.

Az emberiség remélhetőleg tanul belőle, de legfontosabb a megelőzés.

-Emiatt nagy szerepe volna annak, hogy minél nagyobb kutatási összegeket lehessen arra fordítani, hogy felmérjük a természetben, például a denevérekben, kullancsokban, szúnyogokban, a városi parkokban élő sünökben, mókusokban, és sok más helyen levő kórokozókat, mert felbukkanásuk az emberre nézve várható, vélekedett. Rámutatott, ha tisztában lehetnénk azzal, hogy mekkora tárháza van ezeknek a kórokozóknak, sokat tehetnénk a megelőzésért, és akkor kevésbé lepődnénk meg azon, és időben jelezhetnénk is, hogy mi lesz a következő, nagy járványt okozó vírus, baktérium, vagy parazita.

Hogy miért okozott ekkora pusztítást világszerte a mostani koronavírus, ami a másik, húsz éve megjelent koronavírus, a SARS-nál jóval jelentősebb, aláhúzta, a terjedésben alapvető szerepe van a légiközlekedésnek, ami akkor a jelenleginek töredéke volt. Másfelől a mostani vírus agresszívebb is. Hogy valójában honnan szabadulhatott el most a koronavírus kiemelte, vizsgálták a genetikai állományát, és kiderült, hogy természetes forrásból jött.

A legközelebbi rokonai ennek a vírusnak, ami a világjárványt okozza, a denevérekben található. A virológusok feltételezik, hogy a denevér és az ember között még lehetett egy másik „lépcső”, például egy másik vadonélő-, vagy háziállat, amelyben a vírus képes volt túlélni, és abban tüneteket nem mutatott, és az állat levágásakor, feldolgozásakor is bejuthatott az ember vérkeringésébe. A felvetésre, hogyan néz ki egy ilyen vírus, és mekkora, a kutató úgy mondta, a mákszemnél ezerszer kisebb a baktérium, aminek ezredrésze a vírus. Ugyanakkor nagyon agresszíven támadja az emberi sejtet.

Fehérjeburok veszi körül az RNS örökítő anyagot, ami bejutva egy gazdasejtbe átveszi az irányítást, és saját vírusfehérjéit termelteti meg, így tud elszaporodni nagy mennyiségben. Olyan, mint egy sokszorozódó automata, ami nagyon kicsi, de nagyon hatékonyan működik, és óriási számban halmozza el saját fehérjéivel a gazdasejtet. Egy jó immunrendszer nagy védelmet jelenthet, a vírusok ellen, mivel nincsenek specifikus gyógyszereink. Ezért főleg azon múlik a betegség kimenetele, hogy mennyire erős az immunrendszerünk.

-A legfontosabb a testi-lelki egyensúly megtartása, a sport rengeteget segíthet, én például a rendszeresen futok, és nem szoktam komolyabban megbetegedni, pedig két kisgyermekem van, akik gyakran hazahoznak valamit az iskolából, óvodából, utalt egy jól bevált módszerre a kutató.

A Daniel Brooks amerikai kutatóval közösen kidolgozott DAMA nevű protokollt először a világon az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) próbálja a gyakorlatba átültetni. A DAMA a Dokumentálást, az Assessment, a felmérést, a Monitorozást, az Action pedig a cselekvést jelenti. A protokoll tudományosan tárja föl a kórokozók biológiai sajátságait, amelyek meghatározzák terjedésüket, túlélésüket, betegítő képességüket a modern kor embere által teremtett környezetben.

Földvári Gábor szerint, ha a projekt megfelelő támogatással beindulhatna, akkor fel tudunk felkészülni a kórokozók érkezésére, és csökkenteni lehet a társadalmat, gazdaságot érintő káros hatásaikat. Munkatársaival együtt a DAMA szerint rögzítik a kórokozók megjelenését, a tudományos elemzések után azonosítják a veszélyes szervezeteket, és irányítják ezek monitorozását. A biológiai eredményekről információt adnának az érintett nemzeti hatóságoknak, mint az közegészségügy, állategészségügy, növényvédelem, katasztrófavédelem, turizmus, tudomány, ezzel javaslatot téve a döntéshozóknak.