Trianoni emlékezés Tihanyban: ma is fájdalmas a seb

Több millió család élete egy másik államban folytatódott, rokoni kapcsolatok szakadtak meg, kerültek tiltólistára, akárcsak a magyar anyanyelv használata, hangzott el egyebek mellett Tósoki Imre, Tihany polgármestere beszédében a Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján a Belső-tónál, június 4-én.

A polgármester az emlékezés apropóján kiemelte, a békeszerződések új konfliktusok magvait vetették el a feldúlt Európában. Az igazságtalanságok, a döntés okozta károk és sérülések újabb világégéshez vezettek.

-Nem érthetnénk meg a második világháborút sem, ha nem tudnánk, mi történt a Trianon palotában, fogalmazott Tósoki Imre. Hozzátette, a békediktátumot követő veszteség, a fájdalom, az egyes élethelyzeteket kísérő személyes és nemzeti tragédia társadalmi feldolgozása hiányos volt. A második világégés utáni kommunizmus, a népi demokrácia a tagadás politikáját választotta, úgy tett, mintha Trianon soha meg sem történt volna. Így a seb nem gyógyulhatott be, ma is fájdalmakat okoz. Aztán 2010-ben ezt a sebet is gyógyítani akarták, amikor a nemzeti veszteség nagy napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították.

-Ez a kis fa, amelyet ma elültetünk, jelképezze ezt a gondolkodásmódot. Minden ága egyetlen törzsbe fut, így táplálja az anyanemzet is részeit, messzire nyúló „ágait”. Sorsuk összekapcsolódik, és egymástól függ. A gyökér és a törzs táplálékot ad a földből, a levelek a napfényt szívják magukba. Csak együtt élhetnek, együtt lehetnek egészségesek, utalt az összetartozásra a falu elöljárója, majd Barkó Ágoston plébánossal és a Levendula Klub tagjaival elültette az emlékfát a Belső-tónál, ahol a Tihanyi Népzeneoktatás képviselői adtak szép műsort. Tihanyban a megemlékezést harangzúgás, közös ima és a Himnusz eléneklése is emlékezetessé tette.