Szeretetesszencia minden bajunkra: kerekasztal-beszélgetést tartottak Veszprémben

A szeretetember szerepe és lehetőségei korunkban címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Szeretlek Veszprém, Bakony, Balaton szeretetnap keretében a Kolostorok és Kertek Rendezvénytéren, a jezsuita templomban. Gelléri Julianna orvos-természetgyógyász, Garaczi Imre filozófus és Varga Csaba író, filozófus osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. Szavaik szerint nem is kell keresni a szeretet­embert magunkban, szinte egész életünket betölti. A legrosszabb helyzetekben is érezhetjük belsőnkben, környezetünkben is. Van, aki ezt tudja is. Akad, akinek egész pályája ezt példázza, miközben a szeretetlenség, a szeretetéhség korát éljük.

Félelemfölény helyett

Iszonyatosan fenyegető, amit láthatunk a Földön napjainkban: fegyverkezési verseny, felhalmozás, fertőzésfenyegetettség és még sorolhatnánk. Különösen aktuális témának számít a járványveszély, a koronavírus terjedése miatt. Szinte minden erről szól. Nemzetközi egyezmények tiltják a biofegyverek előállítását, mégis még a titkos laborkísérletek gyanúja is felmerült a félelem szülte közbeszédben. S Csehov óta tudjuk, hogy ha egy színházi előadáson a falon lóg egy puska, akkor az előbb-utóbb el is sül. Az ilyen hozzáállás azonban folyamatos aggodalomban tarthat. Ennek ellenpontja – segítség, védőpajzs, megoldási lehetőség – lehet a szeretetember erősítése magunkban és ezáltal környezetünk alakítása.

A szeretet lelki tényező, a világ része, ugyanakkor önállóságot ad, felismerésével saját fényt tudunk generálni vagy a külső fényt tükrözhetjük erősebben – erről is szó esett a fórumon. Ha természetesen jön, segíthet a család minden bajában, az anyagi, az emberi veszteségek során is. Bármerre fordítjuk a tekintetünket, ott van. Mégis kérdés: ma hogyan azonosulhatunk vele. Korszakváltás zajlik ugyanis e téren, ami óriási lehetőséget is jelent. Bízunk életünkben vagy azt éljük meg, hogy bezárva, szorongva kell töltenünk napjainkat a védőintézkedések miatt és aggódva figyeljük a pénzügyi világrend változásait? Egyedül a félelemkeltés uralja gondolatainkat vagy szeretettel átitatva gondolunk utódainkra, hisz az tesz jót nekik? A szakemberek tanácsai szerint alacsonyabb rendű élet az, amiben a félelem kerül fölénybe, pedig irányíthatjuk, befolyásolhatjuk, min jár az eszünk. A sok negativitás nem visz előre, az anyagi világ diktálta rendbe belesüppedhetünk. Ugyanakkor a lélek közös részünk. Fel tud emelni.

Ami igazán számít

Szeretetet áraszthatunk, fontosak közösségeink, segíthetnek a félelem árasztotta érzések átépítésében – szögezték le az előadók és hozzátették: megriadhatunk a vírusoktól, ugyanakkor a természettudományból régóta tudjuk, hogy mindig is mikrobák vettek körül minket. Ám van védekezőrendszerünk, immunrendszerünk, amit épp a negatív gondolatok, a tartós aggodalom gyengíthet. Amit eszünk, azok vagyunk – szokták mondani és ez igaz az elfogyasztott gondolatainkra is. Ezért érdemes arra koncentrálnunk, hogy együtt lehetünk szeretteinkkel, barátainkkal. Ez számít igazán. Az idősekkel például manapság fontos azt tudatni, éreztetni, hogy nem azért vannak velük kevesebbet fiatalabb családtagjaik, nem azért látogatják őket ritkábban, mert nincs rájuk szükség, hanem éppen azért, hogy óvják őket a megfertőződéstől.

Szeretetemberként egy csoda vagyunk. Átadhatjuk a szeretetenergiát. Egy ölelés is sokat jelent. Akkor is, ha manapság sokan – főleg a fiatalok – más teljesítményeket tartanak fontosnak. Meglátni az örömöt abban, hogy süt a nap, hogy zöldek a fák – ehhez nem kell nagy tudás. Bennünk van a lehetőség és ki-ki a saját foglalkozása révén is segíthet másoknak. Ha munkánk során is áthat minket a szeretet, többet tehetünk, mint képzelnénk. Itt a lehetőség a küszöbnél, nyissuk ki neki az ajtót! – hangzott el a rendezvényen.

A fizikai világ is egy szint

Varga Csaba író, filozófus kutatója is a szeretetember témakörének, új szeretetfelfogás is fűződik megállapításaihoz. A koronavírus-járvány miatti tavaszi korlátozások idején több könyvet írt, erre használta fel a kényszerű bezártságot. Szerinte foglalkoznunk kell szellemi dolgainkkal, mert az ember nem test. Minden kultúra megfogalmazta már, hogy elsősorban nem a test a lényege. Az ember szeretet. Minden, ami van, szeretetből van, mindenünk szeretetből van, eszerint is működünk – ezt kellene megértenünk. S ez több, mint energia. Esszencia.

A világegyetem fizikai része csak egy szintje a minket körülvevő dolgoknak. Ergo: csak annak kell lennünk, amik valójában vagyunk. A test, az elme nem elég. Önmagunk szeretettestére hivatkozik több keleti vallás is, a belső emberre. Annak a lélek, a tudat is része. A szerelem pedig a szeretetnek egy magasabb minősége.