Tíz éve történt a vörösiszap-katasztrófa: „Mindenki és minden élni akar!”

- Nemcsak hazánkban volt nagy összefogás, hanem a határon túl is összefogtak. A magyar kormány pedig elsőként sietett a térség segítségére, amikor kifolyt az egymilliárd köbméternyi vörösiszap. Több mint 30 milliárd forintot fordított a térségre, valamint a kármentő alap kétmilliárd forintja érkezett ide, később 400 milliós keretet nyitott a nem vagyoni tárgyak pótlására. Egészségügyi ellátásra 280 ember szorult, 120-an kerültek kórházba, nyolc tűzoltó, nyolc rendőr, egy katona sérült meg. Száztizenegy új lakóház épült fel állami támogatásból, a kormány az ingóságok pótlását is biztosította. Az erősen lúgos iszap négyezer hektáron terült szét – emlékezett Kovács Zoltán országgyűlési képviselő.

Ferenczi Gábor devecseri polgármester megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a világviszonylatban is példátlan ipari baleset után a mai nap a köszönet napja is.

- A tragédiát városunk egyedül nem tudta volna túlélni. Megtisztelő, hogy sokan vannak ma itt velünk azok közül, akik segítettek bennünket a túlélésben. Köszönetet mondunk minden szervezetnek, önkéntesnek és magánembernek, aki jelen volt, segített, adományt gyűjtött, egészségét kockáztatva részt vett a kárenyhítésben, újjáépítésben. A devecserieknek a katasztrófa olyan seb, amely egész életen át elkíséri őket. Meggyőződésem, hogy nem lehet csak a múltra emlékezni, egy közösségnek előre kell tekintenie – mondta Ferenczi Gábor.

Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes felidézte, hogy a rendőrök miként élték meg a tíz évvel ezelőtti október negyedikét. Az iszapkatasztrófa hősei csak tették a dolgukat, mentették az életeket. Egy kicsit talán mindenki devecserinek érezte magát, az ország egy emberként fogott össze a rászorulókért mondta a főkapitány-helyettes.

Molnár András, a Magyar Vöröskereszt katasztrófa-készenléti referense arról beszélt, hogy munkatársai miként tudtak segíteni, és hogy a katasztrófa óta is jelen vannak a településeken. Bereczki Nóra, a járási hivatal vezetője írásban küldte el üzenetét és jókívánságait az emlékezőknek.

Az ünnepségen elismerést adtak át azoknak, akik a katasztrófa után a helyreállítás végéig a várost szolgálták. Az Év rendőre díjat Bakos András őrsparancsnok, az Év Polgárőre díjat Somogyi Sándor kapta.

Ez alkalommal adták át a Szeretlek, Devecser! rajzpályázat fődíját Ferenczi Brendon Béla 2. osztályos tanulónak. Az ünnepi műsoron az általános iskolások emlékeztek, és a Devecseri Ifjúsági Fúvószenekar játszott. Az emléknapon nyílt Bánhelyi József fotókiállítása a Kastélykönyvtárban. Érseki szentmisét celebrált a Páduai Szent Antal-templomban Udvardy György veszprémi érsek, majd fáklyás menet indult a templomtól az Emlékparkba, ahol ökumenikus áldást mondottakopjafánál Kovács Viktor evangélikus lelkész és Nagy Nándor Richárd katolikus plébános. Ferenczi Gábor polgármester, emlékezve a tíz éve történtekre, leszögezte, hogy az idő múlása azt bizonyítja a devecseriek számára, hogy nincs olyan kilátástalan helyzet, amelyből, ha akarat van, ne lehetne talpra állni, Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója pedig beszédében az összefogás fontosságát hangsúlyozta.

Koszorúzással, mécsesgyújtással fejeződött be az ünnepség és egyben az Emlékezés napja a 10. évfordulón.

- A házakat, utakat újra lehet építeni, de az elhunytakat nem tudjuk visszahozni. Nem lehet elfelejteni, hol éltünk, laktunk, és az emlékek is odalettek – fogalmazott Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a vörösiszap-katasztrófa 10. évfordulóján rendezett kolontári emlékezésen vasárnap este. Rámutatott, a járványhelyzetben is nagy szükség van az összefogásra. A szentmise után, melyet Primász Gábor Róbert herendi plébános celebrált, Kovács Zoltán kiemelte, a tíz elhunyt miatt Kolontár szenvedte el az ország legnagyobb veszteségét az ipari katasztrófa miatt. Példátlannak nevezte, ahogy a magyar kormány a mintegy egymillió köbméter vörösiszappal elárasztott települések mellé állt. Az állam a vállalkozásokkal kárenyhítési szerződést is kötött. Teljes tájrehabilitáció történt, és épült például orvosi rendelő, szolgálati lakás, sportpálya, de nyomaszt minket az, amiről az emberi kapzsiság és felelőtlenség tehet. Kovács Zoltán aláhúzta az összefogást, ami a vörösiszap miatt elindult itthon, külföldön, üdvözölte a humanitárius segítséget, és azt, hogy a tíz évvel ezelőtti holdbéli táj helyett nyugalom, zöld világ jellemzi a településeket. A térséget, ahol mindenki és minden élni akar, hátrányos helyzetűnek nyilvánították, ami előnyös a cégeknek.

Horváth Zoltán polgármester a helybéli Molnár Péter versét idézve az iszap okozta gyötrelmes időkre, az áldozatokra emlékezett. Aki átélte a tragédiát, soha nem felejti, és a hatalmas veszteséggel, fájdalommal együtt kell élni. Csak az idő, ami a sebet gyógyíthatja, vélte. Tili Károly akkori polgármester október 4-ét a falu legszomorúbb évfordulójának nevezte, amikor többen szörnyű körülmények között haltak meg, és arra a napra mindig emlékezni kell! Ha a tragédia éjszaka történik, sokkal többen meghalnak. Hiába nőttek ki a fák, ő mindig maga előtt látja az iszapos utcákat, a kiszakadt kazettát. Kiemelte az állami segítséget,ahazai, nemzetközi összefogást, és hogy a térségbe mind többen jönnek vissza.

Az emlékezés után Bolyki Balázs és fiai szép műsort adtak Kolontáron, ahol fáklyás felvonulással emlékeztek a tragédiára, az elhunytakra, majd katasztrófavédelmi kiállítást mutattak be a kultúrházban.

Már vasárnap délben megkezdődött az emlékezés, néma főhajtás mellett koszorút tett az Életfához Horváth Zoltán polgármester, Illés József alpolgármester, Polgárdy Imre megyei közgyűlési elnök, Dányi Béla megyei katasztrófavédelmi igazgató, virágot helyezett el Ékes József, aki a katasztrófa idején országgyűlési képviselő volt, és évekig dolgozott a faluban. A helyiek, rokonok korábban már virágokat helyeztek el a pataknál, ahol elsodort egy fiatalembert az ár, amikor segíteni akart, és az emlékhelyen, ahol házak álltak. Sokan ellátogattak a házhoz, amelyet mementóként meghagytak. Az épületen látszik, meddig ért a lúgos iszap, és mekkora pusztítást végzett. Aztán 12 óra 30 perckor harangzúgással emlékezteka10 éve történt tragédiára.