Az ember, aki fél a repüléstől, de madártávlatból látja Veszprémet nap mint nap

Hogyan lesz valakiből drónos, aki a magasból figyeli az eget és az alatt elterülő várost, és mire kell figyelnie annak, aki hasonló lépésen gondolkodik? Erről és sok egyébről beszélgettünk Takival a héten.

Nagyon sok mindennel foglalkozol. Van polgári állásod, amivel párhuzamosan csinálod a vmeteo-t is. Hogyan és mikor jött ezek mellé a drónozás ötlete?

Gyakorlatilag pont egy éve jutott eszembe, hogy nekem is kell egy drón, éppen az időjárás megfigyelése miatt. A közösségi és videómegosztó oldalakon nagyon sok drónos felvétel, videó található, ezek mindig is nagyon tetszettek. Tavaly csatlakoztam ezzel foglalkozó csoportokhoz, elkezdtem utána olvasni és elgondolkoztam, hogyan lehetne nekem is egy. Ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, rájöttem, hogy ez azért nem játék, ha normális drónt szeretnék vásárolni, az nem három forint lesz, erre komolyan fel kell készülni. Végül tavaly novemberben hoztam meg a döntést, és idén áprilisban rendeltem meg, tehát volt egy fél év, amíg fejben fel tudtam rá készülni. A lehető leghivatalosabb módon intéztem a beszerzést, magyar importőrtől, szerviz lehetőséggel, alkatrész utánpótlással.

Kezdjük az alapokkal! Pontosan mi az a drón, és mire lehet használni?

Maga a drón egy szárnyakkal ellátott kamera, amely képes helyet változtatni emberi irányítással. Ez a kis drón alsó-/középkategóriás, van sok előnye és sok hátránya. A drónoknak két fő felhasználási lehetősége van: egyrészt a hobbi-drónozás, amire én használom. Azaz, ha van bármilyen természeti, vagy időjárási jelenség, akkor én felszállok, és készítek egy felvételt. A másik lehetőség, akik hivatásszerűen használják. Ők az enyémnél jóval drágább, nagyobb gépekkel esküvőket, eseményeket, vitorlásversenyeket örökítenek meg, nagyon komoly filmek, felvételek formájában.

A pénzen kívül van bármilyen megkötés? Bárki vehet magának drónt és felszállhat vele?

Magyarországon (és az Európai Unióban) jelenleg ennek nincs szabályozott jogi háttere.

Bárki aki felszáll drónnal, és nem kér légtérhasználati engedélyt, az illegálisan repül.

A légtérhasználati engedélyt a HungaroControltól (Magyar Légiforgalmi Szolgálat) lehet megkérni egyszeri alkalomra, előre 30 nappal. Ezzel az egyetlen baj, hogy ez egyáltalán nem életszerű. Az Egyesült Államokban meghozták már a dróntörvényt, és itt lesz értelme az én drónom súlyának, ami akkuval együtt 249 gramm. Az USÁ-ban ugyanis a 250 gramm alatti drónok játéknak minősülnek, szabadon lehet velük repülni, mert a tulajdonságaik, ebben az esetben a súlyuk nem veszélyesek a légi közlekedésre. Nem tudnak maradandó károsodást okozni repülőgépben vagy helikopterben. Nyilván szélsőséges véletlenek mindig vannak.

Itthon még nincs ilyen szabály, kezdetleges ennek a területnek a szabályozottsága. A HungaroControl készített egy alkalmazást (mydronespace) telefonra. Ezen keresztül online, azonnal, öt percen belül kérhetnék légtérengedélyt, az általuk megszabott paraméterekkel az előre beregisztrált drónomra. Elvileg. Ugyanis ez a tesztverzióban elérhető alkalmazás nem működik még.

Veszprémben amúgy sincs olyan hely, ahol legálisan lehetne repülni.

A teljes város, és annak környéke ugyanis tiltott repülési övezet

(a Szikla, a szentkirályszabadjai repülőtér, a pápai repülőtér, a börtön és a lőtér miatt). Legközelebb Pula környékén repülhetünk szabadon, ahol nem zavarunk senkit.

Akkor milyen szabályok alapján repülsz, repültök? Mit lehet és mit nem?

Mivel bice-bóca az egész jogi háttér, a drónos közösségnek íratlan szabályai vannak, amelyeket a felhasználók vagy betartanak vagy nem. Ez alapján lehet megkülönböztetni etikus és nem-etikus drónosokat. Ilyen íratlan szabály például, hogy lakott területen belül 50 méterig be sem kapcsoljuk a kamerát. Afelett az emberek már nem felismerhetőek, a tereptárgyak pedig nem különböznek sokban attól, amit a Google Mapsen látunk. Ilyen szabály még például, hogy 50 és 120 méter között repülünk, ahol nem jelentünk közvetlen veszélyt másokra és más repülő eszközökre. Van persze egy kisebbség, akik lakásokba néznek be, a szomszédot veszik fel, ahogy a kocsiját mossa, és ezzel személyiségi jogokat sértenek. Miattuk hallom egyre többször és találkozom a véleménnyel, hogy „minden drónos hülye”. Ahogy én látom, a drónosokat utálni legalább annyira divat most már, mint a bringásokat szidni az utakon.

Mit kell tudni a te gépedről? Mire képes? Mennyit bír, milyen felvételeket készít? És a legfontosabb: Zuhantál már le vele?

A Mini kis gép, az időjárásra figyelni kell, egy mérsékelt/élénk szélben könnyű elveszíteni. Kicsi a súlya, és ha a szél ellen kell dolgoznia, akkor vagy lezuhan, vagy automatikusan leszáll valahol, és aztán keresd meg. Az én véleményem az, hogy ez egy eszköz, nem tud jól vagy rosszul dolgozni. Rosszul tudod kezelni. Ha ismered a gépet, és tudod mit lehet megtenni és mit nem, nem tudsz vele lezuhanni.

Városon belül figyelni kell arra, hogy mindenféle wifi hálózat interferenciát okoz az irányításban. Így a hatótávja 100 méteres magasság 300 méteres távolságig. Kint a pusztában, ahol semmi és senki más nincs, ez jóval nagyobb is lehet. Egy akkumulátor, egy feltöltéssel hivatalosan 27 percet bír, a 30 inkább a valós, de a drón amúgy is automatikusan visszatér, ha csökken a töltöttség.

A használatát hogyan tanultad meg? Oktató videókat néztél, vagy volt tanárod, mestered, aki segített az elején?

Nagyon sok oktatóvideó van a videómegosztókon. Igazából, mire megérkezett a drónom, addigra megtanultam előre a használatot. Ki-bekapcsolást, szétszedést, összerakást, akkucserét. A repülést, na azt ki kellett tapasztalni. Itthon az udvaron gyakoroltam, előtte jeleztem a szomszédoknak, hogy nem filmezek, hanem repülni tanulok.

Addig nem álltam neki semmi komolynak, amíg nem éreztem teljesen biztosnak az irányítást.

Mostanra, ha bármi érdekeset látok, onnantól kezdve kettő perc és a levegőben tudok lenni.

A család mit szólt az új hobbihoz?

Elsőre nem volt osztatlan sikere. Eldöntöttem, hogy ez lesz, a félretett pénzem megvolt, megvettem, aztán bemutattam itthon. Megúsztam tíz perc nagybeszélgetéssel. Mostanra a feleségem is megszokta. Sőt a legutóbb azt mondta: „Taki, ez legalább olyan cucc, amivel látom, hogy tényleg boldog vagy!”

Vannak vele hosszú távú terveid? Lecserélnéd ezt a pici gépet egy nagyobbra, komolyabbra?

Ennek a drónnak a tudása nekem bőven elég, nem akarok ebből megélni. Ismerősnek videóztam már esküvőt, segítettem diplomamunkában terület fotózásával, de nekem ez a hobbim. Nekem sokkal fontosabb az, hogy a drónnal meg tudtam valósítani azt, amitől a való életben rettegek: ez a repülés. Amikor a kijelzőn nézem, amit a drónom kamerája lát, még abba is hajlamos vagyok beleszédülni. Így mégiscsak ő van fent, és én lent.