Méltatlanul elbántak az Odvas-kői-barlanggal – A Bakony-Balaton Geopark csoportvezetőjét kérdeztük

„A mászáshoz használt magnézia foltjai a kőzetfelszínen, az eséseket tompító matracok pedig a barlangban éktelenkednek. Ezen a helyen semmi keresnivalója az ilyen jellegű tevékenységnek!” – fogalmaznak a posztban a geopark munkatársai.

Korbély Barnabás kérésünkre elmondta, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén közel hétszáz barlang található, és ezen barlangok mindegyike az Igazgatóság vagyonkezelése alá tartozik. A barlangok állami tulajdont képeznek, erről törvény is rendelkezik.

- Bárki, bármilyen tevékenységet szeretne folytatni egy barlangban, ahhoz vagy az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulása vagy a Természetvédelmi Hatóság engedélye kell. Legyen szó barlangi kutatásról vagy látogatásról, minden hozzájáruláshoz kötött – kezdte a csoportvezető.

Majd gyorsan hozzátette, hogy alapvetően sem neki, sem a természetvédőknek semmiféle problémájuk nincs a sziklamászással mint kültéri, szabadidős tevékenységgel.

- Csak ezt nem lehet bárhol és bármikor végezni. Ezzel a konkrét esettel kapcsolatban két probléma is felmerül. Az egyik, hogy maga a terület is védett, mivel az Odvas-kői-barlang a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet területén található, a másik, hogy ez egy szentély-jellegű hely. Ezt a barlangunkat már egy 11. századi adománylevél is említi, ráadásul gazdag régészeti leletanyagot is tártak fel itt.

A barlangok mindegyike eleve védett, az Odvas-kői-barlang viszont, többek között a régészeti leletanyagok miatt is, a fokozottan védett kategóriába tartozik. Korbély Barna véleménye szerint meg kell adnunk a tiszteletet ezeknek a helyeknek, például azzal is, hogy nem hagyunk ott matracot, szemetet, magnéziafoltot.

A poszt alatti kommentszekcióban, olyan hozzászólás is olvasható, mely szerint a magnéziával semmi gond, hiszen azt az első eső lemossa.

- Sajnos ez nem igaz. Hasonló problémákkal küzdünk a legismertebb és leglátogatottabb kőtengerünknél, a Szentbékkállai kőtengernél is, ahol a boulderezés komoly problémákat okoz.

A boulderezés célja nem a nagy sziklafalak megmászása, hanem a látszólag könnyűnek tűnő, kisebb-nagyobb sziklatömbök biztosítókötelek és rögzítők nélküli meghódítása.

Ezért is kell hozzá a matrac, ha valaki leesne, ez tompítja földet érést. A tapadás elősegítéséhez használt magnéziát a sziklamászók bedörzsölik a kőzet porózus felületeibe, és onnan sajnos az eső sem tudja kimosni – magyarázta a szakember.

- Számos olyan helyszín van, akár védett területeken is, ahol engedélykérés esetén lehetőséget biztosítunk a sziklamászáshoz, amennyiben a természetvédelmi őreink úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az nem ellenkezik a természetvédelem elveivel. Fontos azonban tudni, hogy egy sziklafal nem élettelen, rideg természeti képződmény, hiszen a sziklafelületeken számos fokozottan védett növény és állat találhatja meg az élőhelyét, ráadásul a tudomány számára is fontos rétegtani jelenségeket vagy ősmaradványokat rejthet egy-egy sziklatömb.

Korbély Barnabás mondandóját azzal zárta, hogy ő személyesen is nagyra tartja a sziklamászást, de elengedhetetlenül fontosnak gondolja, hogy a sziklamászók tájékozódjanak, hogy hol lehet ezt a tevékenységet úgy végezni, hogy közben ne károsodjanak a természeti értékek.