Európa Kulturális Fővárosa: Segíti a felkészülést a Veszprém-törvény

Navracsics Tibor, a programsorozat koordinálásáért felelős kormánybiztos elmondta, a törvény létrejöttének oka, az állam hétköznapi működésétől eltérően rövid határidőn belül kell infrastrukturális beruházásokat létrehozni. Hozzátette, a törvény gyorsítási lehetőséget ad az államigazgatási, közigazgatási eljárásokon belül, és lehetővé teszi, hogy a tervezett beruházások elkészüljenek 2023-ra.

Megjegyezte, két évvel a program kezdete előtt megvan a költségvetése és a szükséges jogszabályi környezete a programsorozatnak, a jövő évben így elkezdődhetnek az infrastrukturális beruházások.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, a pályázat beadásakor pártpolitikán átívelő egység jött létre Veszprémben, azonban a „Veszprém-törvény” hétfői elfogadásakor az országgyűlésben már nem volt meg az összhang, mert a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció (DK) nem támogatta a törvényjavaslat megszavazását. Katanics Sándor, a DK veszprémi önkormányzati képviselője miért nem mondta párttársainak, hogy támogassák a törvényt? – tette fel a kérdést a képviselő, aki leszögezte, a program előkészítése megfelelően halad.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, a törvény két szempontból ad segítséget az EKF-program előkészületeihez: a beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokban könnyítést kap Veszprém, így gyorsabban hajthatják végre a fejlesztéseket. A csomag másik eleme, hogy állami tulajdonban lévő, régóta kihasználatlan épületek ingyenesen önkormányzati tulajdonba kerülnek. Emlékeztetett, a kormány 50 milliárd forinttal segíti a várost az EKF 2023 program megvalósításában, míg a Veszprémi Főegyházmegye 40 milliárd forintot kap, utóbbi forrásból megújulhatnak a vár épületei.

A polgármester elmondta, az infrastrukturális beruházásoknál arra törekedtek, hogy olyan veszprémi épületeket újítsanak meg, amelyek rossz állapotúak és régóta kihasználatlanok. Az egykori gyermekkórház épületét felújítják, a város közösségi, művészeti életét szolgálja ki a fejlesztés után, míg szomszédságában korai fejlesztőközpontot hoznak létre. Megújul a vasútállomás környezete és a belvárosban a Jókai utcai 8. szám alatti épület, utóbbi közösségi funkciót kap. Az infrastrukturális beruházások részeként digitális múzeumot hoznak létre, az országban elsőként. A program részeként felújítják az Eötvös Károly Megyei Könyvtárat és a Laczkó Dezső Múzeumot.

Újságírói kérdésre válaszolva Porga Gyula elmondta, leghamarabb 2021 tavaszán kezdődhet el a gyermekkórház felújítása. A volt piarista gimnázium és rendház részben a város, részben az érsekség tulajdonában van: a törvény lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzat versenyeztetés nélkül értékesíthesse tulajdonrészét a Főegyházmegyének. Az adásvétel értékbecslés után jövő év elején várható.

Frissítés 20:00

Katanics Sándor veszprémi önkormányzati képviselő reagált cikkünkre. Közölte, a DK frakciója négy okból nem támogatta a szóban forgó törvényjavaslatot. Részint azért, mert a projekt lebonyolítója nem a város, hanem a Veszprém-Balaton 2023 Zrt., így szerinte Veszprém polgárait kirekesztik a saját kulturális főváros projektjükből. Az okok között sorolta azt is, hogy a törvény lehetővé teszi a közbeszerzés szabályaitól való eltérést, valamint hogy nem kell figyelembe venni az építkezéseknél a zöldterületeket és a kulturális örökséget védő rendelkezéseket. Végezetül azt jelölte meg negyedik indokként, hogy a jogszabály a város vagyonából versenyeztetés nélkül ad ingatlant a főegyházmegyének.