Disznóság Vanyolán: egy anyakocával és malacaival volt kénytelen együtt lakni az albérlő

Olvasónk még a szerződéskötéskor sem sejthette, hogy másfél hónapig lesz kénytelen sertésekkel együtt élni. Olga Zelenina azzal kereste meg a Naplót, hogy Vanyolán bérel ingatlant egy osztrák pártól, akik azonban sertéseket tartanak a konyhában, és naponta kétszer járnak etetni az állatokat

A másnapi helyszíni szemlén az ukrán származású hölgy, Olga Zelenina lapunknak elmesélte, társkeresőn ismerkedett meg osztrák párjával, akivel három hónapig együtt éltek Pápanyőgéren. A szakítást követő szükséghelyzetben kereste meg a főbérlőket, akik segítettek őt, 73 éves édesany­ját és kutyáját beköltözni a vanyolai, egy bécsi idős hölgy tulajdonában lévő házba. Olga a szerződéskötéskor kénytelenül elfogadta az áldatlan állapotokat: a konyhában tanyázó anyakocát öt szopós malacával, illetve a szeméttel teli lakókörnyezetet. A disznókon keresztül tudtak csak bemenni a fürdőszobába, nem beszélve a velük járó kellemetlen szag- és hanghatásokról.

– A zalai házunk felújítása miatt, kényszermegoldásként lakunk jelenleg itt. November 30-án azt ígérték az osztrákok, legfeljebb egy hétig maradnak a sertések. Azonban a főbérlő hölgy azóta is mindennap 9 és 15 órakor, előzetes értesítés nélkül bejár etetni az állatokat. Úgy állapodtunk meg, hogy februárig csak a rezsit kell fizetnem, mert ők is csak bérlik az ingatlant. Mivel letelepedettként köteles vagyok bejelenteni a tartózkodási helyemet, ezért együtt voltunk a pápai kormányablakban, ahol közölték, hogy a bejelentést nem írhatják alá, mert nem ők a tulajdonosok. Így ezt nem tudtam elintézni. A tulajdonossal a közösségi oldalon hiába próbáltam felvenni a kapcsolatot. A disznók elvitelét is csak ígérgetik. Sőt, múltkor választás elé állítottam őket: a sertések vagy én, mire felszólítottak, hogy egy napon belül hagyjam el a házat, máskülönben kidobják a holmimat. Kihívtam a rendőrséget, de tényleges tett, bűncselekmény hiányában nem tudtak intézkedni – idézte fel az abszurd lakhatási körülményeket január elején Olga Zelenina.

Vélhetően inkább a tulajdonossal kellett volna megkötni az albérleti kontraktust, amely ezért jogtalan lehet, úgymond, „bűzlik” a német nyelvű, a disznókról és a tulajdonosról egy szót sem tartalmazó szerződés.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Klempa Éva pápai közjegyzőt, aki elmondta, magánjogi szerződések esetén az idegen nyelv használata alapvetően nem jogtalan. A cél, hogy a szerződés minden részét megértsék a felek, és egyet is értsenek, ezzel kötelezettséget vállalva a benne foglaltak teljesítésére. Ettől lesz érvényes a szerződés. Meg persze akkor, ha nem ütközik jogszabályba.

– Lehet, hogy ez a (mint közben kiderült, nem is bérbeadási, hanem) közös használati szerződés köztük érvényes, de ahhoz, hogy a magyar hatóságoknál is fel lehessen használni, a fordítását nyilvánvalóan nekik kell elkészíttetni. Lehet, hogy az nem is szerepel benne, hogy a bérlő jogosult tartózkodási helyként megjelölni az ingatlant, mert ehhez mindenképpen kell a tulajdonos (vagy az arra jogosult személy) hozzájárulása – osztotta meg velünk szakvéleményét Klempa Éva.

A szerződésben bérbeadóként szerepel az osztrák pár. Nardai-Kovács Beatrix közjegyzőjelölttől megtudtuk, a kontraktusban ez áll: „A bérlő a bérlet tárgyát részletesen megtekintette és azt a megtekintett állapotban átveszi. A pince és a kert szintén bérbeadás tárgya. Továbbá bérbeadásra kerülnek a berendezések és tárgyak a mellékelt átadási jegyzőkönyv szerint, amely a szerződés részét képezi. A bérlet tárgyát a bérlő kizárólag lakhatás célra használhatja.”

– Ha lakás céljára adták ki az ingatlant, akkor azt lakásként kell tudni használni. Amiben pedig disznók laknak, az nem használható lakás céljára. Ez egy különleges helyzet. Hogy elfogadható és szabályos legyen, a disznók jelenlétét (vagy elvitelük határidejét) rögzíteni kellett volna a szerződésben, és ezt el kellene fogadnia a jelenlegi használónak. Általában ezeket a magánjogi szerződéseket slendrián módon, internetről letöltött szerződési minták alapján szokták elkészíteni, sokszor alapvető elemek kihagyásával, ami a gyakorlatban problémát okozhat. A további albérletbe adás a tulajdonos hozzájárulása nélkül szabálytalan – jegyezte meg Klempa Éva. A pápai közjegyző jó tanácsként hozzátette: mindenki megfelelően rögzítse szerződéseiben a jogait, kötelezettségeit.

Olga Zelenina az udvari állapotokra szintén panaszkodott: tele van hulladékkal, a sertések ürülékét a bérbeadók sokszor közvetlenül a műanyag szemétgyűjtő edénybe hajítják. Az egyik szomszéd megerősítette, amióta az osztrákok ideköltöztek, körülbelül három éve takarítás hiányában rendezetlen az ingatlan. A különféle háziállatok ürülékétől nyáron förtelmes a bűz. A szomszéd megjegyezte, normális ember legalább akkor kitakarít, mielőtt kiadja a házat.

A főbérlő osztrák hölgy, aki ottjártunkkor is a disznókat jött ellátni, szemmel láthatóan feszülten azt állította, a tulajdonos tud mindenről. Egyébről nyelvi hiányosságok miatt nem sikerült szót értenünk vele.

Fehér Mária címzetes fő­jegy­ző a Naplónak nyilatkozva felidézte, a főbérlők költöztették be a bérlőt, akkor derült ki, hogy a malacok a lakásban vannak. Úgy gondolja, a főbérlőnek nem lett volna joga kiadni másnak a lakást, mert a tulajdonos valószínűleg nem tud a további bérbeadásról. Véleménye szerint a disznók tartási körülményei sem felelnek meg a normáknak. Felhívta Varga Attila hatósági állatorvost, aki közölte, ez nem állategészségügyi téma.

Varga Rita, Vanyola polgármestere megkeresésünkre elmondta, nem az önkormányzat hatásköre az ügy, mivel az ingatlan nem közterület, hanem magántulajdon. Mint elmondta, az ottjártunkat követő napon Gajdacsik Ernő önkormányzati képviselő kapcsolatba lépett a tulajdonossal, tolmácsolva a bérlő kérését. Ennek eredményeként a bérbeadók végre elvitték a sertéseket. Olga Zelenina közbenjárásunkat értékelve nagyon örült a fejleménynek. Annak már kevésbé, hogy a bérbeadók zokszó nélkül elvitték a szerződésben rögzített wifi routert is – megszegve a saját, magyar hatósági intézkedésre alkalmatlan szerződésüket.