Életet menthet a szűrés: a megyei kórház is csatlakozott a programhoz

A Hunchest (az angol chest szó magyarul mellkast jelent) elnevezésű program 2019-ben indult Magyarországon. Az országban jelenleg tíz és húsz között van azoknak a centrumoknak a száma, amelyek csatlakoztak a kísérleti szűrőprogramhoz – mondta Moldoványi István, a Csolnoky Ferenc Kórház radiológiai osztályának vezetője. A kezdeményezés lényege, hogy alacsony dózisú CT-vizsgálattal – amelynek sugárterhelése töredéke egy átlagos CT-nek, és nem használnak hozzá kontrasztanyagot sem – igyekeznek a lehető leghamarabb kiszűrni a tüdődaganatot.

– Bár a felvétel minősége rosszabb egy átlagos CT-hez képest, egy röntgenfelvételhez képest sokkal pontosabb képet ad, és az alacsony dózis miatt a sugárterhelés is elhanyagolható. Kimondottan a tüdő vizsgálatára koncentrálunk, amihez elegendő a hagyományos CT-hez képest az alacsonyabb dózis – magyarázta Moldoványi István.

– A program célja a tüdő rosszindulatú elváltozásának kiszűrése: ahogy a legtöbb daganattípus esetén, ebben az esetben is igaz, hogy minél előbb fedezzük fel az elváltozást, annál jobb eséllyel gyógyítható a beteg – hangsúlyozta az osztályvezető főorvos. Egy korai felismerés esetén nagyobb az esély, hogy nincs áttét, és a daganat kisebb mérete miatt jobb eséllyel végezhető sebészeti beavatkozás.

A programban eddig több mint százan vettek részt a Csolnoky-kórházban, az érintetteket a háziorvosok küldték a vizsgálatokra. Moldoványi István megjegyezte, az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hasznos a vizsgálat, ugyanis több résztvevőnél állapítottak meg elváltozást, akiknek a korai felismerés miatt jobbak az esélyei a gyógyulásra. A szűrőakcióban csak 50–75 éves vehet részt, aki legalább 25 éven át napi egy csomag cigarettát elszívott, és jelenleg is aktív dohányos, vagy kevesebb mint tíz éve szokott le. A feltételeket azért írják elő, mert a tüdődaganatos betegek 90 százalékának kórtörténetében szerepel a dohányzás. Ugyanakkor kizáró tényező a szűrőprogramból, ha valakinél korábban daganatot diagnosztizáltak, vagy az utóbbi egy évben mellkas-CT-vizsgálaton vett részt.

– A CT-vizsgálatoknak jellemzően nagy a munkaerő­igényük, ugyanis a gép mellett számos asszisztensre, valamint az eredményeket kiértékelő radiológusokra is szükség van hozzá. A kezdeményezés egyik vívmánya, hogy a vizsgálaton részt vevők eredményeit egy mesterségesintelligencia-alapú (MI) szoftver is értékeli, és ennek megállapításait összehasonlítják a röntgenorvos által írt lelettel. A programban tehát azt is vizsgálják, hogy az MI tudja-e csökkenteni a munkaerőigényt, és gyorsítani a folyamatot például úgy, hogy az általa készített előzetes adatot az orvos már csak hitelesíti – részletezte lapunknak nyilatkozva Moldoványi István.

A szűrésekbe bevont intézmények összesített eredményei tükrében születhet idővel döntés arról, hogy esetleg országos szűrőprogrammá terjesszék ki az ilyen típusú vizsgálatokat. Moldoványi István kiemelte, a nemzetközi adatok szerint az alacsony dózisú vizsgálat bevált, az eddigi programok eredménye, hogy húsz százalékkal csökkentik a tüdődaganatok okozta halálozást. Tüdődaganat miatt évente mintegy nyolcezren halnak meg Magyarországon.