Tisztelet

2021.01.12. 11:00

Rendhagyó módon emlékeztek meg a doni hősökről Berhidán

1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a 250 ezer fős 2. magyar hadsereg kötelékéhez tartozó honvédek és munkaszolgálatosok közül mintegy 125-130 ezren estek el, sebesültek meg, vagy estek fogságba.

Horváth Virág

Berhidán 1993-ban állítottak emlékművet a doni hősök tiszteletére. Azóta minden évben megemlékezést és koszorúzást tartanak a doni katasztrófa áldozatainak és túlélőinek emlékére a doni csata évfordulóján. Kezdetben a berhidai túlélők is jelen voltak a megemlékezéseken, ma már sajnos egy túlélő sincs köztünk, de minden évben szép számmal hajtanak fejet a doni hősök előtt.

Az idei évben a járványügyi helyzet miatt a hagyományos megemlékezés és koszorúzás elmaradt.

A doni évfordulóról idén írásban emlékeznek meg a helyiek, az egyik túlélő, Mészáros Gábor hozzátartozója, Mészáros Vendel általírt szöveggel.

- 1993-tól évről évre színvonalas műsorral és közös koszorúzással emlékeztünk az 1943. január 12-én kezdődő doni áttörés berhidai katonahőseire. Ahogy 2021 januárja a Covid 19 vírusról szól úgy 1943 januárja a második világháborúról szólt. A keleti front irányába vonuló német csapatok éjszakáztak Berhidán többek között nagypapám házánál. Az esti étkezésnél udvariasan érdeklődtek a családunk iránt. Két fiú a fronton. Schön, sehr schön (szép, nagyon szép) tanulta meg élete első német szavait a házigazda. Az idősebbik: József ezredírnok és rádiós az I. hadseregtörzsnél. Guth sehr Guth (jó nagyon jó). A fiatalabbik: Gábor páncéltörőütegnél felderítő a Donnál. Nix Guth nix Guth (nem jó nem jó). Valóban: semmi jóval nem biztatta az 1943-as újév a magyar királyi II. honvéd hadsereg katonáit az orosz földön. Hosszú frontvonal, egysoros gyengén kiépített védelmi állás, vegyes és alacsony harcértékű fegyverzet, kevés lőszer – írta megemlékezésében Mészáros Vendel.

Fotó: wikipedia

A 2. magyar hadsereg közel egyéves keleti hadszíntéri tevékenysége során elesett, megsebesült és fogságba esett honvédek és munkaszolgálatosok száma mintegy 125-130 ezer (pontosabb becslés szerint 128 ezer) főre tehető. Közülük 49-50 ezren estek el, és csaknem ugyanennyien sebesültek meg, a hadifogságba esettek száma pedig 27-28 ezerre tehető. Közülük kevesen térhettek vissza, a legtöbben már a hadifogolytáborba szállításuk közben meghaltak, becslések szerint pedig mindössze 3-4 ezren élhették túl közülük a megpróbáltatásokat.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget