Dányi Béla megyei katasztrófavédelmi igazgató: A legfontosabb az élet védelme

Hogyan sikerült teljesíteni feladataikat 2020-ban egy világjárvány közepette?

– A Veszprém MKI és szervei tavaly, a Covid19 járvány miatt bevezetett pandémiás szabályok mellett a jogszabályi előírások, a belső szabályozók mentén, a társadalmi elvárások szerint teljesítették a feladataikat, amelyek a közbiztonság erősítését, a megyében lévők életének és anyagi javainak védelmét érintették. A károkat időben, hatékonyan felszámoltuk, és segítséget nyújtottunk a rászorulóknak. Kiemelt figyelmet fordítottunk a megelőzésre, a lakosság tájékoztatására. A tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság terén az ellenőrzési, felügyeleti munkánkkal erősítettük a jogkövető, szabályos, biztonságos működést.

Tavaly mekkora kapacitással dolgoztak, kellett-e változtatni a munkahelyi feltételeken a fokozottabb egészségi biztonságért?

– Tavaly is maximális kapacitással dolgoztunk. A fluktuáció csökkent, kiemelt figyelmet fordítottunk a készenléti állomány feltöltésére. A járványhelyzetben a biztonságos működésért tervet dolgoztunk ki. Az ebben rögzített szabályok érintették létesítményeink látogathatóságát, a beléptetés szabályait, a külső gyakorlatok, ellenőrzések végrehajtásának és a szolgálatellátásnak, a beavatkozásoknak a szabályait, az állomány tájékoztatását. A terv betartásával elértük, hogy nem voltak szolgálatszervezési problémáink, a hatósági és a szakhatósági eljárásokat határidőre, változatlanul magas szakmai színvonalon végrehajtottuk.

A járvány miatt az emberek közül jóval többen tartózkodtak otthon, és az új helyzet érinthette az élet más területét, így a közlekedést is. Mindezt érzékelte-e a katasztrófavédelem, történt-e változás a beérkezett riasztásokat tekintve?

– Veszprém megyében tavaly 2172 káresemény történt, ebből 782 tűz, 1390 pedig műszaki mentés volt. A műveletirányításhoz érkezett összes bejelentés 14 százalékkal volt több az előző évhez képest. Tűzzel 3,5 százalékkal, műszaki mentéssel kapcsolatban 13,6 százalékkal több bejelentés érkezett. Több műszaki mentés történt az otthonokban, amelyekben nőtt a tüzek száma, és több tűz keletkezett szabad területen is. Az otthoni tüzek, műszaki mentések, a vonulásaink nem az épületekben, az otthoni tartózkodás miatt nőttek, hanem az ingatlanoknál a szabadban gyújtott tüzek és a gázkészülékek megnövekedett használatára visszavezethető szén-monoxid-jelzések, szivárgások száma emelkedett. Tavaly is száraz, az átlagosnál melegebb nyár volt a megyében, így a körülmények gyakran kedveztek a vegetációtüzeknek. Ennek ellenére a kiugró statisztikai mutatók elmaradtak, ami a hatékony megelőzésünknek és a lakosság tájékoztatásának köszönhető. Az események zömét a legalacsonyabb riasztási fokozat mentén számoltuk fel.

Mindig szívügyének tartotta az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek munkáját is, mind jobb felszerelésüket. Miért tekinti fontosnak, hogy bekapcsolódjanak a munkába?

– Valóban szívügyem. Ezek a szervezetek ugyanis stratégiai partnereink, és minél közelebb van a jól felkészült, megfelelő technikai eszközökkel rendelkező segítség, annál hamarabb kezdődhet meg a segítségnyújtás, a beavatkozás. Örvendetes, hogy 2015 óta megduplázódott az önkéntes tűzoltó egyesületek száma, jelenleg 32 van. A két, önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület, a tótvázsonyi és a kővágóörsi is jelentősen növelte a mentő-tűzvédelem képességét. Tavaly az önkéntes tűzoltó egyesületek 136 káresetnél dolgoztak. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Tűzoltó Szövetség pályázatain a Veszprém megyei önkéntes tűzoltó egyesületek eredményesen szerepeltek. 2020-ban mintegy 21 millió forint támogatásban részesültek, ami nagyban segítette működésüket, eszközparkjuk fejlesztését. A mentőcsoportok rendelkeznek megfelelő nemzeti minősítéssel. Az önkéntes mentőszervezeteknek tavaly 26 gyakorlatot szerveztünk, amelyeken 506 ember vett részt. 2020-ban 96 alkalommal dolgoztak mentőcsoportok különféle helyszíneken, főként vizeknél, az esetleges károk megakadályozásánál, faeltávolításnál, eltűnt emberek keresésénél. A megye önkéntes mentőszervezetei közül 12,5 millió forint támogatásban a zalahaláp-sáskai részesült, ahol kisbuszt vásároltak. Az önkéntes tűzoltó egyesületek és mentőszervezetek a veszélyhelyzetben 278 alkalommal vettek részt a járványhelyzettel összefüggő feladatokban. Közterületek fertőtlenítését, a járvánnyal kapcsolatos szórólapok, védőeszközök szétosztását, nyugdíjasok élelmiszerrel történő ellátását, a vírusszűrés logisztikai biztosítását végezték.

Sok balesetnél a tűzoltók vágják ki a roncsból az elhunytakat, sérülteket. Hogyan képesek feldolgozni ezt pszichésen? Miben tud segíteni nekik az igazgatóság?

– Megviselik a készenléti állomány tagjait is a tragédiák, amelyekkel naponta találkoznak. Munkájuk, tapasztalataik elemzése, feldolgozása a károk felszámolása után megtörténik. Az „egyszerűbb” esetek feldolgozása a szolgálati csoportban történik, a nagyobb károkat kirendeltségi, igazgatósági szinten elemezzük, dolgozzuk fel, értékeljük. Ha olyan stressz éri a tűzoltókat, amelynek feldolgozása szakembert igényel, lehetőségük van pszichológus segítségét kérni. Az állomány minden tagja az alkalmassági vizsgálat keretében kétévente pszichológiai vizsgálaton vesz részt.

Milyen célokat tűzött ki az idei évre vezetőként és személyes életében?

– Továbbra is legfőbb célom, hogy a Veszprém MKI maximálisan ellássa feladatait, és stabil működésével hozzájáruljon a megyében élők biztonságához. Célunk az állomány egészségének megőrzése és a járvány leküzdésében való részvétel is. Személyes életemben, háromunokás nagyapaként célom a családom egészségének megóvása. Remélem, a járvány mielőbb megszűnik, és visszatérhet az életünk, a szabadságunk, a kapcsolataink a normál mederbe. Szabad­időmben, a korábbi évekhez hasonlóan, minél több közös programot szeretnék a szeretteimmel.