Nem veszélytelen a gólyák költözése – Afrikában vadásszák is őket

– A madárgyűrűzéseknek köszönhetően régóta tudjuk, hogy a fehér gólyák jócskán Afrika belsejéig, sőt még akár Dél-Afrikáig is levonulnak. Onnan indulnak vissza, ami egyáltalán nem könnyű feladat számukra – kezdte a szakértő.

Kérdésünkre elmondta, hogy mivel a gólyák nagy testű madarak, saját erejükből nem lennének képesek ekkora távolságokat megtenni, elsősorban a felszálló, meleg légáramlatokkal tudnak vonulni.

– Képesek úgy körözgetni a levegőben, hogy szinte órákon keresztül alig billentik meg a szárnyukat. Ha elérnek egy bizonyos „utazómagasságot”, akkor a légáramlatot kihasználva viszonylag könnyedén tudnak nagyobb távolságot is megtenni, viszont amikor lehűl az idő, megtorpan az egész gólyacsapat is.

Balogh László szerint elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő és legfőképpen nyugalmas táplálkozóhelyük legyen ilyenkor a gólyáknak.

– Sok problémánk adódik abból, hogy Afrika jelentős részében vadásszák a gólyákat. Nálunk védett madarak, ott pedig fontos táplálékforrást jelenthetnek. Éppen tavaly történt, hogy egy magyar kutató az egyik afrikai piacon találkozott egy bennszülött nővel, aki egy madártani gólyagyűrűt viselt az ujján – mesélte a szakértő.

Hozzátette, hogy a Természettudományi Múzeum egyik termében is látható egy gólya, amely egy nyílvesszővel a nyakában tért vissza Magyarországra. Létfontosságú szervet nem ért a találat, ezért tudott visszarepülni a madár.

– A legújabb, telemetrikus jeladóknak köszönhetően sokkal pontosabban tudjuk figyelni a vonulást, mint a korábbi gyűrűzésekkel. Naprakészen látható, hogy honnan, hova mennek a madarak, illetve az is, hogy mekkora távolságokat tesznek meg egy-egy nap alatt. Nyugat- és Kelet-Európa gólyái más útvonalat használnak a költözéshez. A nyugati területeken fészkelő gólyák a Gibraltár-, a keleti gólyák pedig a Boszporusz-szoros irányába repülnek. Visszafelé szakaszosan érkeznek. Vannak, amelyek már február végén, március elején megjönnek, de a legtöbb madár március közepén érkezik vissza hazánkba – mondta.

A szakértő megosztotta velünk, hogy azt is megfigyelték, hogy a fekete gólyák általában hamarabb költöznek vissza, csak ők, mivel a zárt erdőségeket kedvelik, kevésbé vannak a szemünk előtt, mint fehér társaik.

Kérdésünkre reflektálva elmondta, hogy ha lenne még egy nagyobb fagy, a gólyákra nem jelentene veszélyt, mivel remek a hőszigetelésük, problémát akkor okozhat a jelentősebb lehűlés, ha a madarak nem találnak megfelelő mennyiségű táplálékot, ilyenkor ugyanis könnyen legyengülhetnek.

– Ebben az esetben a madarászok tudnak segíteni, kisebb halakkal etetik ilyenkor a gólyákat. A nagy testű madarakra a legnagyobb veszélyt egyébként a nagyfeszültségű vezetékek jelentik. Nem véletlenül láthatjuk sok helyen az úgynevezett gólyakosarakat, amelyek legalább fél méterrel a villanyoszlop fölé emelik a fészekrakó helyet. Ez mindenkinek jó: az áramszolgáltatóknak azért, mert így nem történik zárlat, a madaraknak pedig azért, mert biztonságosabb helyen fészkelhetnek. Ezzel együtt sajnos még mindig sok a szigetelés nélküli vezeték, amelyek miatt évről évre sok, elsősorban fiatal gólya pusztul el – figyelmeztetett végül a szakértő.