Szimulálják a betegséget az orvosképzésben

- A polgári repülés minőségbiztosítása olyan magas szintű, hogy gyakorlatilag nincsenek a pilóta hibájából bekövetkezett halálos balesetek. Valahol ugyanez a cél az egészségügyben is. A különféle szimulátorok használata nem csak a betegeket, de az orvosokat is védi. Jó példa erre mondjuk a szívkatéterezés, ahol az orvost érő röntgensugárzás annál nagyobb, minél gyakorlatlanabb az eszköz használatában, de a beteg is jobban jár, ha az orvos gyorsan végez-mondja Nagy Domonkos a szoftverfejlesztés vezetője, Cae Healthcare Kft.

A pilóta példánál maradva, a pilótáknak minden évben kötelező adott óraszámot repülni, hogy ne veszítsék el a pilótaengedélyüket. A full-flight- azaz a nagyon magas hűségű repülőszimulátorokon egy az egyben beszámítják a lerepült órákat. Ezt egyrészt a törvényi szabályozás lehetővé teszi, másrészt megvannak ehhez azok a szimulációs eszközök, melyekkel a repülés teljesen megközelíti a valóságot. Bár ahogy a repülésben is előbb utóbb valóban felszáll a pilóta, úgy az orvostudományban sem lehet a hús-vér embert teljesen kiváltani. Azonban vannak már olyan élethű páciensszimulátorok, melyek az embert szinte tökéletesen modellezik. Egy ilyen páciensszimulátor például képes a valódi gázcserére, azaz az emberi légzést utánozza.

-Ha egy aneszteziológus a megfelelő altatógázokat ráteszi egy ilyen gázcserét végző páciensszimulátorra, akkor az elalszik tőle. Egy ilyen altatás nem csak az altatógázok helyes használatára tanítja meg az orvosjelöltet, de ezek a szimulációs gyakorlatok általában egy műtőben bemosakodva, beöltözve hiteles körülmények között történnek. Azt szokták mondani, hogy egy ilyen helyzetben az orvosok 5-6 perc után elfelejtik, hogy a „beteg” az nem egy hús- vér ember. Nem azért, mert annyira élethű a szimulációs eszköz- bár valóban nagyon élethű- hanem azért, mert az egész helyzet élethű. Ennek a kognitív elválasztásnak, gyakorlati előnye az életben, hogy az orvos jobban tud a feladatra koncentrálni. Számos olyan dolog van, amit az ember stresszhelyzetben elmulaszthat, de ha a helyzetet is sokat gyakorolja szimulációval, akkor nem felejti el valódi beteg esetén sem. A helyzetek az ismétléssel rögzülnek, és az orvos anélkül tud gyakorlatot szerezni, mind a gyógyításban, mind a helyzetkezelésben, hogy hús-vér beteggel találkozna-tette hozzá.

A veszprémi irodában egy olyan páciensszimulátort is lehet látni, ami egy szülő nőt utánoz. Ezen rengeteg program futtatható. A szülés lehet egyszerű vagy császármetszés, a gyerek lehet farfekvéses, vagy akár a köldökzsinór helyzete is megadható. Még a robot pupillája is reagál a fényváltozásra, de képes hangot adni, és ha az orvos mindent jól csinál, akkor a gyermek meg is születik. Magát a gyakorlatot úgy kell elképzelni, hogy a páciens a több száz betáplált orvosi modell szerint viselkedik, a gyakorlatvezető egy konkrét esettanulmányt is futtathat. A hallgató egy tablet szerű eszközön láthatja a páciens egészségügyi értékeit, és eldöntheti mikor és hogyan avatkozik be. Például a tablet segítségével gyógyszert adhat, vagy magán a páciensen a pulzust is tapinthatja. Akár ezen a roboton is lehet gyakorolni az újraélesztést, a monitoron ugyanis látszik, hogy a szívmasszázs megfelelő ütemű és erősségű-e. Már Magyarországon is több szimulációs központ van, amit főként az orvos- és nővérképzésben használnak. Elsőként a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen hoztak létre ilyen központot, de egy tavalyi pályázat segítségével újabb négy egyetemen és tizenhárom gyakorló kórházban lesznek majd különféle szimulációs eszközök, hamarosan itt Veszprémben is.

-A páciensszimulátor- fejlesztés sokrétű. Máshol történik a külalak tervezése, máshol az orvosi rész, és máshol a páciensszimulátort működtető szoftverfejlesztés. Mi itt Veszprémben a szimulátorok szoftveres fejlesztését végezzük. Olyan felületet hozunk létre, amin az orvosok egyszerűen összeállíthatják az eseteket. Rögzíthetik a páciens, nevét, súlyát, de beállíthatják a vérnyomását, megadhatják, hogy az eset függvényében mennyi idő alatt történjen például vérnyomásemelkedés. A szimulátorok nagy előnye, hogy tudnak modellezett módban működni, azaz a háttérben olyan matematikai modellek futnak, melyek szimulálják az ember működését, és reagálnak. Például, ha feljebb megy a páciens pulzusa, ez együtt jár egy csomó másik paraméter változásával is, azaz a robot úgy reagál, mint egy ember. Ha gyógyszert kap, arra is a megfelelő paraméterek változásával reagál. Futtatható konkrét tünetegyüttes is, például egy allergiás reakció miatti anafilaxiás sokk tünetegyüttese, melynél az a cél, hogy az orvostanhallgató felismerje a problémát-tette hozzá Cseh Tamás a Cae Healthcare Kft szoftverfejlesztője.

A covid járvány az egészségügy minden területére kihatott, így a szimulációs eszközfejlesztést is elérte. Az orvostanhallgatókat sem lehetett kontakt- órán képezni, így a szimulációs robotokról 3D-s modellek készültek, és az esetekkel a hallgatók a virtuális valóságban ismerkedhettek. Hatalmas igény mutatkozott lélegeztetőgépekre, és egy ilyen vezérlőfelületének a fejlesztésében a veszprémi cég is részt vett, ehhez az egyik páciensszimulátort használták fel.

-A gázcserét végző páciensszimulátorunk alapjaiból raktunk össze egy kórházi felhasználásra való lélegeztetőgépet. Ezeket a gépeket nem lehet teljesen automatizálni, hiszen kell az orvosi szaktudás ahhoz, hogy eldönthessük, hogy az adott páciens tüdejébe mennyi oxigén áramoljon, és milyen nyomásviszonyok alakuljanak ott ki. Az egészségügyi ismereteken túl a gépek üzemeltetését is oktatni kell, amit mi a virtuális térben már a gépek érkezése előtt lehetővé tettünk a használóinknak. A covid járvány átalakította a mi működésünket is, azon kívül, hogy a futó fejlesztéseink háttérbe szorultak, és a lélegeztetőgép fejlesztésre koncentráltunk, a kollégák többsége home office-ban dolgozik. Nálunk ez jól bevált, ha elmúlik a járvány, a munkarendet valószínűleg akkor is megtartjuk- fejezte be Nagy Domonkos.