10 km-es fészekmélység – Részletek a kanizsai földrengésről

Mennyire váratlan?

Magyarország szeizmikus kockázatelemzési térkepe, valamint a történelem során előforduló földrengések eloszlása alapján elmondható, hogy Nagykanizsa térségében nem nevezhetők váratlannak a hasonló jellegű, viszonylag kisebb magnitúdójú földmozgások.

Magnitúdó és intenzitás

Timár Gábor elöljáróban leszögezte: két fogalmat kétségkívül ismerni kell. Ezek nem mások, mint a magnitúdó, valamint az intenzitás.

– A magnitúdó ebben az esetben 2,6-os volt, 10 km-es mélységben. Az intenzitás azt jelenti, hogy ebből helyről helyre mit érzékelünk. Tehát most Nagykanizsa alatt pattant ki, ezért ott észlelhettük legjobban. Ahogy megyünk ettől messzebb, Zalakaros vagy Keszthely környékén, egyre kevésbé és kevésbé fogjuk tapasztalni. A magnitúdó pedig egy szám, ami azt jelöli, hogy amikor kipattant a rengés, akkor mekkora energia szabadult fel – magyarázta a tanszékvezető.

– A 2,6 nem tűnik soknak – magyarországi átlagban sem az -, hazánk a nagy földrengések vonatkozásában nem nagyon érintett. Átlagosan kéthavonta fordul elő ilyen, amely helyben érezhető, de 20 km-rel arrébb már nem annyira – részletezte Timár Gábor, majd kitért arra, hogy a 10 km-es fészekmélység átlagos Magyarországon.

Többszázezerszeres energia

Sokunknak eszébe jut a december végi, a Nagykanizsától mintegy 130 km-re lévő horvátországi Petrinjában bekövetkezett nagy földrengés.

– Az szintén 10 km-es mélységben pattant ki, de sokkal erősebbnek bizonyult. Többszázezerszeres energia szabadult fel. Eszerint: hiába indult a mostani földrengés Nagykanizsa alatt, a horvátországit jobban lehetett érzékelni Zalában.

Forrás: zaol.hu