Betűformálásunk, írásképünk elemzése az önismeret miatt fontos

Sokan ma is különlegesnek tartják a grafológusok szakmáját.

- A nyolcvanas évekig, hasonlóan a pszichológiához, a grafológiát sem fogadták el tudományként. Én már ezután szereztem oklevelemet, ami érvényes az Európai Unió országaiban. Szakdolgozatom témája a művészgenerációk kézírásának összehasonlítása volt. Egyszerűbben: öröklődik-e a tehetség.

Aki grafológushoz fordul, mire kíváncsi elsősorban?

- Az íráskép elemzése az önismeret miatt is fontos. Milyen vagyok? Kinek látnak kívülről? Szinte leltár szerint felsorolom annak a főbb személyiségjegyeit, akinek legalább öt-tíz soros kézírását látom. Ez segíti az önmagával való szembesülésben, segíti a hibák javítását, az erények csiszolását. Szívesen végzek szakmai fejlődésem szempontjából is fontos gyorselemzéseket. Ilyenkor egy család vagy kis baráti társaság is meghallgathatja az elemzést. Gyakran látok kikerekedő szemeket, amikor olyan dolgokat mondok, amiket csak régi ismerősök szoktak tudni valakiről. Komolyabb elemzésre akkor lehet szükség, amikor valaki új élethelyzetbe kerül, döntésképtelen, vagy azt érzi, hogy kibillent a lelki egyensúlya, de nem látja annak az okát és a megoldás módját. Amikor valaki elveszti a realitásérzékét, kijózanító lehet a kézírásban tükröződő okok feltárása. Gyakori, hogy egy-egy betegség előbb látszik a kézírásban, minthogy a testi tünetek jelentkeznének. Ilyenkor szakorvos meglátogatását tudom javasolni. Különösen jól esik, amikor utólag, laboreredmények, vizsgálatok igazolják megállapításaimat.

A kézírás megtekintésekor elsősorban mire, milyen jelekre figyel szakértőként?

- Mindenre, ami nyomot hagy a papíron. Először az úgynevezett nagy elemekre. Arra, hogy az illető hol helyezte el a papíron a leírt szöveget és milyen papírt, tollat választott. Tagolta-e az írását bekezdésekre, végig írta-e a sorokat, mekkora szóközöket, sortávokat hagyott, lejtenek-e a sorai vagy esetleg görbék? Aztán jönnek a kis elemek, a betűk. Többek közt arra is figyelünk, kinyúlnak-e a hurkok a sorból és mennyire, mekkora például az „o” magassága, gömbölyű vagy lapított, össze vannak-e kötve a betűk, az ékezetek milyen magasan helyezkednek-e el, a „t” áthúzzák-e és még sorolhatnám. Mindezeket az úgynevezett standard írással hasonlítjuk össze. Azzal, amit első osztályban a kisiskolások tanulnak. Ami attól eltér, annak mind diagnosztikus jellege, jelentősége van.

Főképpen milyen tulajdonságokat árul el rólunk a kézírásunk?

- Aktuális állapotunkat, jellemünket, vágyainkat is megmutatja. Pályaválasztásnál, céltudatosan elemzek. Ilyenkor fontos, hogy az illető reál vagy humán beállítottságú, kreatív vagy monotóniatűrő, gondolkodásmódja analizáló vagy szintetizáló. Egyszer egy diplomás középkorú hölgy fordult hozzám, akinek éppen megszűnt az állása. Két új lehetőség, munkaajánlat közül választhatott. Nem tudta eldönteni, hogy részlegvezető legyen egy kereskedelmi cégnél vagy saját vállalkozást alapítson. Rápillantottam az írására és rögtön láttam, hogy nem bírja tartósan a zárt tereket, de jó szervező. Javasoltam, hogy képzelje el egy napját a nagyvállalkozásnál. Simán elsápadt. Ő is azonnal tudta a választ saját kérdésére. Rögtön felismerte, hogy melyik feladat van szinkronban személyiségével. Adtam már tanácsot lakberendezéshez, párválasztáshoz, fiatalok hírlapjához beküldött írások alapján. Fontos megjegyeznem, hogy a grafológia nem jóslás. Mi nem a jövőt látjuk, hanem a jelent.

Számít-e, hogy valaki szépen ír? Változik-e a kézírás akkor, ha valaki előre tudja, hogy azt grafológus látja majd?

- Amikor valaki tudja, hogy kézírása szakember kezébe kerül, az első pár sorában igyekszik szépen formálni a betűket, fegyelmezett, kontrollálja az írását. Utána következnek a természetes, igazán használható sorok. A grafológus ezt tudja, ezért a protokoll szerint egy A/4-es papírt kell teleírni. Legjobb egy fiktív levél megszólítással, margóval, dátummal, aláírással. A szöveget nem szabad másolni, vagy például versből sorokat idézni. Ilyenkor már jól látszik, hol válik el a túlzott odafigyeléssel írt rész a valóságban gyakorolt írástól. Hogy szép vagy csúnya az írás, nem számít, az olvashatósága sem. Szakmabeliek egyébként azt tartjuk „szépnek”, ha jó ritmusú, egyenletes, harmonikus az íráskép. Jó, ha a mozgás gyorsasága és a betűformálás egyformán, kiegyenlítetten hangsúlyos. Amikor valaki jó egyszerűsítéseket alkalmaz, kettős betűket olvaszt össze, valószínűleg jól asszociál.

A grafológus munkáját befolyásolja, ha valakinek, megsérül a keze vagy az életkor előrehaladtával bizonytalanná válik?

- Ahhoz, hogy a grafológus munkához lásson, az írásmintán kívül néhány adatra is szüksége van. Tudnom kell, hogy férfiról vagy nőről van-e szó. Az is fontos milyen korú és hol született, mert a határon túl másképp tanulhatta a kézírást. Rákérdezek a látásproblémákra és arra, van-e a kéz mozgását befolyásoló betegség. Mindezek figyelembevételével értékelem a papíron megjelenő jeleket. Ahogyan az évek múlásával változunk, úgy változik kézírásunk is. Kutatások szerint egy komolyabb esemény hatása három hónap múlva válik láthatóvá az írásban.

Amikor szakértelmét munkaerő felvételnél veszik igénybe, mi az elsődleges feladata?

- Ilyenkor az adott munka elvárt követelményei szerint készítek pályatükröt. A cég tájékoztat arról, milyen tulajdonságok kívánatosak az üres állásban. Az elemzésemből kiderül, hogy a felvételiző rendelkezik-e a munkáltató által megadott képességekkel. Van, hogy irányítható emberre van szükség, esetleg olyanra, aki ötletgazdag és az önállóság az erőssége. A pályázók könnyebb összehasonlítása érdekében százalékos táblázatot készítek arról, hogy a jelölt milyen arányban rendelkezik a kívánt tulajdonságokkal. A grafológiának szigorúak az etikai, személyiség jogi szabályai, ezért nem kell félni a kézzel írt önéletrajz beadásakor. A grafológus ilyenkor csak arról adhat információkat a megbízójának, ami összefügg a betöltendő munkakörrel.

Azt mondják, romlik a fiatalok kézírása, mert többet használnak billentyűzetet. Gyakran eleve csak számítógépen jegyzetelnek.

– A jövőben egy rendezett, jó helyesírással, stílussal, kézzel írt levél, a nyomtatott, géppel szerkesztett szöveghez képest értékesebb, igényesebb képet mutathat valakiről. Egy grafológus szomorú lesz attól a jövőben lehetséges megállapítástól, ami szerint „valaki olyan öreg, hogy még tud kézzel írni”. Kutatások bizonyították, hogy semmi nem helyettesítheti a kézírást agyunk fejlesztésénél. Van olyan agyterület, ami csak kézírás közben aktivizálódik. A kézírás a kommunikációs készséget, a térérzékelést, a kreativitást, a finommozgás precizitását, az arcfelismerést, a jobb és a bal agyfélteke összehangolását is segíti. Amit kézzel jegyzetelünk le, az jobban rögzül, sokkal könnyebben jegyezzük meg. A grafológiának pedig az élet különböző területein vehetjük hasznát. Létezik többek között kriminál, történelmi, közéleti, személyügyi és pedagógiai grafológia. Nem tévesztendő össze azonban feladatunk az írásszakértőével, akinek az írásazonosítás a feladata.