Változnak az érettségik 2023-tól

Az új Nemzeti Alaptanterv, az ahhoz kapcsolódó új helyi kerettantervek lényegében ezt előrevetítették. Szakemberek véleményét kértük a várható változásokról.

Az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg. A részletes vizsgakövetelmények tavasszal lesznek elérhetők a szakminisztérium honlapján – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatásából. A módosított szabályok felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023–2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig az eddigi követelmények szerint zajlanak majd az érettségik, tehát a módosításnak semmilyen hatása nem lesz az idei vizsgákra.

A kormány módosított egyes köznevelési tárgyú jogszabályokat. Az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása. A leglényegesebb, széles körben egyeztetett változás, hogy a 2020-ban közzétett új kerettantervek módszertani megközelítéséhez illeszkedve több vizsgatárgynál előtérbe kerülnek a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák, például a projektmunka alkalmazása. Az egyes vizsgatárgyak struktúrája ennek megfelelően módosul.

Asztalos István, a veszprémi Lovassy László Gimnázium magyar szakos tanára elmondta, hogy az említett célokkal egyet lehet érteni. Megemlítette, hogy fontos a mérték, ugyanis a tananyag nem lehet túlméretezett. Számít arra, hogy a gyakorlatban, mondhatni a frontvonalban dolgozó pedagógusokkal folytatnak egyeztetéseket a változásokról, őket ebben partnereknek tekinthetik a döntéshozók.

Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét is kérdeztük a témában, és elmondta: a követelményekről szakmai egyeztetés folyik, és amikor erről a pedagógusok továbbították véleményüket, akkor újabb egyeztetés lesz. Megerősítette, hogy a NAT nyomán az érettségiket is át kellett gondolni. Eszerint tanulnak már a 9. évfolyamot elkezdők, és amikor végeznek, ők már az újítások szerint vizsgáznak majd. Elmondása szerint több változás technikai jellegű lesz.

A gyakorlathoz közelibb helyzetet teremt például a természettudományos tantárgyaknál. Véleménye szerint ez előnyös lehet azoknak a diákoknak, akiknek a kísérletek elvégzése nehezebb. Ugyanis előzetes projektmunkát készíthetnek el, olyan témában, ami a tantárggyal és a hétköznapi élettel is összefügg, majd annak eredményét kell előre leadniuk, aztán a vizsgán bemutatniuk és a kérdésekre válaszolniuk. Ez a felkészülés, a tanulás során önállóbb munkavégzésre ösztönöz.

Arról is beszélt Horváth Péter, hogy az idegen nyelveknél az érettségin eddig az írásbeli és a szóbeli számonkérést az összértékelésnél négy-egy arányban vették figyelembe. Holott alapvetően az számít, tudnak-e az adott nyelven kommunikálni a fiatalok. Ezért a jegyadásnál valószínűleg – hasonlóan a magyar és a történelem tárgyaknál jelenleg is alkalmazott módszerhez – az írásbelire száz, a szóbelire ötven pontot lehet majd kapni. Így az arány kettő-egyre módosul. A magyar nyelv és irodalom tantárgyaknál pedig arra lehet számítani az elnök információi alapján, hogy az írásbelibe bekerül az irodalomtörténet, tudásukat e téren egy feladatlap révén bizonyíthatják majd a diákok.

Horváth Péter reméli, hogy nem évszámok és nevek felsorolását kérik majd tőlük, hanem művészek, korszakok elhelyezését az irodalomtörténetben. Hozzátette: az informatikában várhatóan a programozási tudásról is számot kell majd adni, a művészeti tárgyaknál helyszíni alkotást is elvárhatnak. Fontos a gyakorlatiasság, de persze a tananyagok tartalma is – jegyezte meg. A magyar oktatási rendszer nem mehet el abba az irányba, hogy kizárólag kompetenciát fejlesszen, nyilvánvalóan tudásanyagnak is kell lennie. Hangsúlyozta: izgalmasabbá és érdekesebbé válhatnak a diákok tanulmányai, a felkészülésük.

– Az érettségi módosítása komoly kihívás elé állítja a diákokat és a tanárokat Ajkán is. Kivesznek a feladatok közül egy könnyű, begyakorolható és hasznos feladatot, az érvelést és gyakorlati szövegműfaj alkotását. Ezekre nagyon jól fel lehetett készülni, a diákok tudták, hogy van értelme, hiszen érvelni és hivatalos levelet írni kell a mindennapokban is. Ezt a feladatot egy 20 pontos irodalmi feladatra cserélik, ami valószínűleg lexikális tudást mér majd az eddigi, gyakorlati tudást, készséget mérő feladat helyett. Ez a döntés visszalépést jelent egy elavult, nem a modern kor elvárásaihoz igazodó vizsgarendszer felé, hiszen nem a gyakorlati tudást méri – mondta Szabó-Kovács Krisztina, a Veszprémi Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikuma magyar nyelv és irodalom tanára.

A műelemzések közül kiveszik az összehasonlító elemzést, helyette témakifejtő esszét választhat a diák. Az összehasonlító elemzésre négy év alatt szépen fel lehetett készülni a diákokkal. Megtanultak egy elemzési logikát, szempontrendszert, amit azok a tanulók is eredményesen tudtak használni, akiknek nincs érzékük az irodalmi alkotásokhoz. Rengeteg kapaszkodót tudtunk adni nekik. Az árfogó témakifejtéshez összetett és érett gondolkodás szükséges, át kell látnia a fiatalnak a különböző irodalomtörténeti korszakokat, irányzatokat, tendenciákat. Ez sok diáknak nehézséget fog okozni. A tanárok feladata szinte teljesíthetetlen: az amúgy is hatalmas anyagot most nem lesz lehetőségünk szűkíteni, mert az irodalmi feladatsor, gondolom, teszt jellegű, bármire rákérdezhet – összegezte Szabó-Kovács Krisztina.