A klímaváltozás és az intenzív mezőgazdálkodás vesztesei – Védett virágok nyomában

Április elején néhány korai növény már virágzik, de a hidegben fejlődésük megáll, várják a jó időt. A meleg beköszöntével „robban” a természet, sok faj kezd egyszerre virágozni. – Nemesvámos fölött, a Szár-hegyen vagyunk, itt a legjellegzetesebb élőhely az árvalányhajas dolomitgyep. Lejjebb, vastagabb talajon lejtősztyepprét található, mögöttünk molyhos tölgyes bokorerdők, kicsit lejjebb zárt molyhos tölgyesek találhatók. A felsorolt élőhelyeken már most is sok virágzó növényt lehet látni. Ha csak a védett növényeket soroljuk, akkor a száraz gyepekben virágzik a tavaszi hérics, mely faj térségünkben gyakoribb, de az Alföldön már igazi ritkaságnak számít.

A fekete kökörcsin a Dunántúli-középhegységben gya- koribb faj, de azon kívül sokkal ritkábbnak számít. A leánykökörcsin, bár sok helyen még elterjedt faj, de az utóbbi évtizedekben számos állomá- nya eltűnt. Ez elsősorban élő- helyeinek hagyományos kezelési módja, a hajtásos legeltetés visszaszorulásával magyarázható. Bent az erdőben az epergyöngyike szép állományát lehet megtalálni, ami a fürtös gyöngyikéhez hasonló, védett faj. Kék virágai miatt egyes vidékeken csengőjácintnak, másutt gyöngyjácintnak is nevezik – mondta el lapunknak Mészáros András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.

Hozzátette, hogy Magyarországon már több mint 700 a védett és fokozottan védett növényfajok száma. Ezeket a fajokat óvni kell, mert előfordulásuk ritkul, élőhelyeik fogyatkoznak.

– Száz év alatt teljesen megváltoztak a gazdálkodási szokások, korábban teljesen más volt a terület- és tájhasználat. Régen a kevésbé gépesített, extenzív mezőgazdálkodás lehetővé tette, hogy számos, ma már ritka, esetenként kipusztult faj állománya az ember tevékenysége mellett is fennmaradhasson. A megváltozott mezőgazdaság, tájhasználat mellett tovább rontanak a helyzeten az időjárás szélsőségei, a több évtizede tapasztalható és egyre gyakoribbá váló meleg és aszályos nyarak, az enyhe, száraz telek, a száraz és fagyokkal terhelt tavaszok.

Ez egyes növényfajokat nagyon megvisel, akár annyira, hogy el is tűnnek élőhelyükről. Például a Bakonyban nincs már Boldogasszony papucsa, ami amúgy is egy ritka növényfaj volt, de korábban több élőhelyét is ismertük, mostanra azonban eltűnt. Úgy tűnik, hogy ez a faj is a klímaváltozás vesztese. Azokban az országokban, hol magashegységek vannak, ott a növények kicsit feljebb még találhatnak új életteret maguknak, de itt, a mi középhegységeinkben nincs feljebb – tette hozzá.

A szakember elmondta, hogy Magyarország legveszélyeztetettebb növényei jellemzően két élőhelyről: az extenzív szántókról és a láprétekről kerülnek ki. Az extenzív szántók gyomnövényei nem bírják a műtrágyázást, a gyomirtó- és növényvédőszer-használatot, ami mindent elnyomó kultúrnövénytáblákat hoz létre. A lápok és mocsarak nagy részét a XIX. és XX. században történt folyószabályozások és a termőföldek létrehozása érdekében történő lecsapolások szüntették meg. Hazánkban jelenleg is gyakorlat a vizek mindenáron történő levezetése, gondoljunk csak az Alföld csatornákkal szabdalt tájára, ahol a szántók vízmentesítése rendszeres kora tavaszi „program”, hogy aztán sokszor már májusban az aszálykárokról szóljanak a hírek.