Több mint száz alsóneműt ástak el megyénkben – kísérleti céllal

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézete – első hallásra talán viccesnek és meghökkentőnek tűnő – Alsóban az élet mottóval közösségi tudományos programot indított.

Müller Anikó Hanga

Az alsóneműt 20-25 centiméter mélyre kellett elásni

Fotó: Müller Anikó Hanga

A közösségi tudomány – citizen science – évtizedek óta működik, melyben a kutatók különböző témákban a lakosság segítségét kérik. Hazánkban már sikerrel működnek csillagászati, botanikai, madármegfigyelési programok, talajtani kutatásokban azonban ez idáig nem indult kezdeményezés.

Az önkéntes kutatók most a mezőgazdaság területén megfigyeléseikkel, tapasztalataikkal hozzájárulhatnak a talaj- élet-, talajegészségi felmérések elemzéseinek sikeréhez. A jelentkezők postán egy pamut alsóneműt kaptak, melyet a napokban kellett elásniuk, ezzel szerves anyagot, cellulózt szolgáltatva a talajlakó élőlények számára.

Két hónap elteltével, az alsónemű kiásása után megfigyelhetőek a bomlás jelei, mint a talajélet aktivitásának egyik indikátora, így mérhető a talajlakó élőlények munkája. De kik is ők, akik segítik az alsónemű bomlását? A ruhanemű szerves anyagának feldolgozója a talajbióta, mely a talajban vagy annak felületén élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, archeák és algák), mikro- és makroszkopikus méretű állatok és növények összessége. A mikroízeltlábúakból akár több százezer egyed is élhet egy négyzetméteren.

Ezek mellett mind fajgaz- dagságukat, mind egyedszámukat tekintve számtalan állat él a talajban, és minél nagyobb ezek diverzitása, annál gyorsabb a lebontás. A mikroorganizmusok, talajlakó állatok és növények szerepe vitathatatlan a talajok természetes megújulásában, a termékenységüket meghatározó talajszerkezet és a tápanyagforgalmat érintő lebontó, átalakító és építő folyamatok alakulásában.

Az alsóneműt 20-25 centiméter mélyre kellett elásni
Fotó: Müller Anikó Hanga

A földigiliszták például amellett, hogy aktívan fogyasztják a halott szerves anyagot, azt mélyebbre keverik, teret adva ezzel a mikrobiális lebontásnak, és ráadásul járataikkal átszellőztetik a talajt, ami lehetőséget teremt a gyorsabb aerob lebontásra is.

A mikroszervezetek a kémiai bontást specifikus, egyes vegyületcsoportok (cellulóz, keményítő, fehérje, zsírok) bontására alkalmas enzimek segítségével végzik. A talajba kerülő és lebomlásra váró szerves maradványok különböző mennyiségben tartalmazzák a fent említett vegyületcsoportok képviselőit, ebből adódóan különböző sebességgel bomlanak le, a fenyő tűlevelei a rajtuk lévő viaszos réteg miatt körülbelül 9-10 hónap, a lágyszárú növények, a lombos fák levelei 8-9 hónap alatt.

A növények vázanyagának nagy része cellulóz, ami egy összetett cukor. A pamut alsónadrág is nagyrészt cellulózból áll, lebomlása jól modellezi a talajban végbemenő természetes folyamatokat. A kiásást követően a kutatás irányítói képfelismerő technikával elemzik a visszamaradt alsónemű részeit, megállapítva, hány százalékát fogyasztották el a talajlakó élőlények. Az Alsóban az élet programra az ország 677 településéről 1193-an jelentkeztek, 1966 darab alsóneműt kérve, Veszprém megye 60 településén 115 darab alsót ástak el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában