Mutatjuk milyen jótállási szabályok vonatkoznak a kerti medencékre

Fogyasztóvédelem terén a vevők egyik leggyakoribb kérdése a garancia-jótállás-szavatosság témakörére vonatkozik. Nem csoda, ugyanis ezek a fogalmak annyira közel állnak egymáshoz, hogy a hétköznapi életben egymás szinonimájaként használjuk őket. Pedig nagy különbség van köztük, ha a jogszabályok alapján akarnak a kereskedők eljárni, a vásárlók pedig aszerint szeretnék igényüket érvényesíteni.

Rimányi Zita

Forrás: Shutterstock

Fotó: Olesia Bilkei

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének Panaszakadémia blogja arra hívja fel a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy például, egy kerti medencére jótállás vagy szavatosság vonatkozik. A szakértőktől tanácsot kérő ügyfél azért fordult nemrégiben e szolgáltatáshoz, mert felfújható kerti masszázsmedencét vásárolt csaknem 170 ezer forintért. Garanciaként hat hónapot jelöltek meg a medencetestre, egy évet az elektronikára és a szivattyúra. A gyártó cég hasonló termékét azonban egy másik áruház megkötés nélkül két év garanciával árulta – ezt a vevő egy ismerősétől tudta meg. Reklamációjára az üzlet, ahol ő vásárolt küldött egy Ügyintézési rend című tájékoztatót, melyben megismételte a medencetestre vonatkozó fél évet, de a többire már egy év önkéntes jótállást vállalt, annak letelte után pedig a válasz alapján két évig a szavatosságra vonatkozó szabályok szerint jár el.

A Panaszakadémia szakembereinek tájékoztatása szerint bár a termékre vételára alapján bőven vonatkozhatna kötelező jótállás, azonban az erről szóló kormányrendelet melléklete nem sorolja fel a meghatározott tartós fogyasztási cikkek csoportjai közt. A felfújható kerti medence nem sorolható be a melléklet egyik csoportjába sem, tehát kötelező jótállás nem vonatkozik rá, azonban a gyártó vagy a forgalmazó által vállalt úgynevezett szerződéses jótállás már igen, és a Polgári törvénykönyvben meghatározott kellékszavatosság is.

Először is azt érdemes tudni, hogy a garancia nem jogi fogalom. Csak a köznyelv használja, a helytállási kötelesség vagy a jótállás szinonimájaként.

Magyarországon kormányrendelet melléklete határozza meg, hogy melyek azok a termékek, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik. Január elsejétől már a jótállás ideje sávonként követi a vételárat, minél drágább az áru, annál hosszabb lehet. S a kötelező jótállás mindig teljes körű, tehát a termék teljes egészére vonatkozik. Létezik még az úgynevezett szerződéses vagy önkéntes jótállás, ez azt jelenti, hogy a gyártó vagy a forgalmazó önként vállal jótállást a termékre. Mivel őt erre nem a jogszabály kötelezi, ennek idejét, és azt, pontosan mire terjed ki a vállalója adja meg. Az valóban nem teljesen érthető, hogy hasonló termékre az önként vállalt jótállási idő miért nem egyforma, de az is lehet, hogy medencetípusonként eltérő időket vállal a gyártó. Emellett van a kellékszavatosság, amely minden új termékre vonatkozik, amelyet fogyasztó vásárol vállalkozástól. Tehát itt jön a képbe a sokszor emlegetett két éves időtartam, ami a kellékszavatosság ideje. A vásárlástól számított két éven belül beszélhetünk a fogyasztó számára kedvező első hat hónapról. Ezalatt, ha hibát tapasztal a vevő, akkor a vállalkozásnak kell azt bizonyítani, hogy nem gyártási vagy anyaghibáról van szó. Amíg ezt nem igazolja, addig helytállással tartozik.

Tehát a medencédre nincs kötelező jótállás, de a jogszabály szerinti két év kellékszavatosság vonatkozik rá, illetve van rá a gyártó, a forgalmazó által vállalt szerződéses, önkéntes jótállás is. Olvasóink fogyasztóvédelmi kérdéseiket más témákban is elküldhetik szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre. A szakértői válaszok lapunkban jelennek meg.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában