Paul Fox brit nagykövet: „Európa meghatározó szereplői maradunk”

Az Európa Kulturális Főváros (EKF) programról is tájékozódott veszprémi látogatásán Paul Fox brit nagykövet, akit magyarországi tapasztalatairól, a Brexit utáni helyzetről és a futball Európa-bajnokságról is kérdeztünk.

Marton Attila/ Like Balaton

Paul Fox brit nagykövet a városi látogatásokkal megismeri hazánkat

Fotó: Pesthy Márton/Napló

A világjárvány és a Brexit miatt nehéz időszakban kapott nagyköveti kinevezést tavaly ősszel. Milyen feladatok álltak, állnak ön előtt, és melyek a legfontosabb területei a magyar–brit kapcsolatoknak?

– Ez valóban egy kihívásokkal teli időszak. Az, hogy az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, lehetőséget is jelent a kétoldalú kapcsolatok erősítésére és újrapozicionálására. Három kiemelt területre fókuszálunk: az első a biztonság- és védelempolitika, ugyanis az Egyesült Királyság és Magyarország is NATO-tag. Fontos terület a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, valamint az emberek közötti kapcsolatok erősítése. Utóbbin azt értem, hogy odafigyelünk az Egyesült Királyságban élő magyarok és a Magyarországon élő britek jogainak érvényesülésére. A harmadik kiemelt téma az oktatási kapcsolatok fejlesztése és a civil szférával való együttműködés. Ez nagyon érdekes és fontos időszak az Egyesült Királyság és Magyarország között. (Ezt a mondatot magyarul mondta a nagykövet – M. A.)

Századik évfordulóját ünnepelhetjük idén a brit–magyar diplomáciai kapcsolatfelvételnek. Hogyan emlékezik meg a nagykövetség az évfordulóról?

– A kapcsolatfelvételre való megemlékezés egyik legkiemelkedőbb eleme Wendy Morton, a brit külügyi és fejlesztési minisztérium európai szomszédságért felelős államtitkárának májusi látogatása volt. A részvételével kerek­asztal-beszélgetésen vitatták meg a diplomaták a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézetben a kétoldalú kapcsolatok történetét, és szó esett a jövőről is. A látogatást úgy időzítették, hogy szinte napra pontosan a századik évfordulóra essen: a diplomáciai kapcsolatok felvételét 1921. május 24-én jelentette be Hedry István magyar követ. Közösségimédia-csatornáinkon is folyamatosan beszámolunk az évfordulóról, de a visszaemlékezés mellett a jövőre is összpontosítunk.

Hány magyar kérvényezte a letelepedési státuszt a június végi határidőig? Mit jelent számukra ez a státusz?

– A letelepedési státuszt 140 ezer magyar állampolgár kérvényezte eddig. Számunkra az a fontos, hogy a jogokat kölcsönösen tiszteletben tartsák az országok, ahogy azt a kilépési megállapodásban rögzítették. Semmilyen téren nem szenvednek joghátrányt azok a magyarok, akik a kilépés előtt az Egyesült Királyságban tartózkodtak, és június végéig regisztráltak. Annak ellenére, hogy elhagytuk az Európai Uniót (EU), továbbra is meghatározó szereplői maradunk Európának. Ezt jelzi, hogy több mint ötmillió EU-állampolgár regisztrált és marad a királyságban. Visszatérve a dolog emberi oldalára, ezek az állampolgárok hozzájárulnak a brit társadalom fejlődéséhez. Egy példát emelnék ki, Szakmány Tamásét. A Cardiffban dolgozó magyar doktort Erzsébet királynő a Brit Birodalmi Rend tagjává emelte, elismerve a koronavírus-betegek ellátásában végzett munkáját.

Paul Fox brit nagykövet a városi látogatásokkal megismeri hazánkat
Fotó: Pesthy Márton/Napló

A hírek szerint letelepedési pontozási rendszert alakítanak ki azoknak, akik ezután tervezik a munkavállalást. Mi ennek a lényege?

– Az új pontozási rendszer mindenkire vonatkozik, aki az Egyesült Királyságba tervez költözni. Hetven pontot kell elérni, amire több lehetőség van, ezek közül hármat emelek ki. Húsz pont jár azért, ha valaki középfoknál magasabb szinten beszéli az angolt, szintén húsz pontot kap az, akinek van biztos állásajánlata, és 20 pont jár azért is, ha a betöltendő állásában 25 ezer fontot keres évente. Aki eléri a hetven pontot, annak lehetősége van az Egyesült Királyságba költözni, és dolgozni. Ha valaki ott szeretne tanulni, egy hasonló pontozási rendszeren keresztül kaphat vízumot. Az EU-s országokból változatlan módon utazhatnak be a turisták az Egyesült Királyságba, és fél évig vízummentesen tartózkodhatnak ott. A bevezetett szabályoktól azért nem fogunk brit erődítménnyé válni.

Az EKF-irodában beszélgetünk, két év múlva Veszprém egyike lesz Európa kulturális fővárosainak. Mi volt veszprémi látogatásának célja?

– Tájékoztatást kaptam a programról és a tervekről. A pandémia alatt kevésbé volt lehetőségem megismerni az országot: a közelmúltban Miskolcon és Pécsen jártam, most pedig Veszprémben. Ahogy az elődöm, Iain Lindsay fogalmazott: Budapest nem Magyarország, Magyarország nem Budapest. A kulturális év programjának megismerése mellett Porga Gyula polgármesterrel is találkoztam, és jártam a brit Unilever vállalat jégkrémgyárában. Veszprémi kalauzom Navracsics Tibor kormánybiztos volt, akiről sugárzik, mennyire büszke arra, hogy idevalósi.

A hírek szerint már ideérkezése előtt elkezdett magyarul tanulni. Hogyan halad a nyelvtanulással, és milyen szintre szeretne eljutni?

– Magyarul tanulok, és gyakorolnom kell mindennap. Értem és beszélem valamennyire a nyelvet, de szeretném jobban. (Mindkét mondat magyarul hangzott el – M. A.)

Bemutatkozó videójában azt kérte, ajánljanak önnek úti célokat és magyaros ételeket. Kapott tippeket?

– A paprikás csirke nagyon ízlik. Egyébként szeretem a fűszeres ételeket, ami abból is fakad, hogy korábban Indiá­ban és Thaiföldön is voltam külszolgálaton. A kollégáim a közelmúltban megkínáltak lángossal: nagyon finom, de nagyon veszélyes étel (nevet). Amikor az étteremben megkaptam az óriási lángost, azonnal felajánlottam belőle a többieknek, de azt mondták, odafigyelnek arra, hogy mit fogyasztanak. Így egyedül kellett megennem, gondoltam is, hogy oda a vonalaimnak…(nevet)

Fotó: Pesthy Márton/Napló

Nagy futballrajongó hírében áll. Hogyan értékeli az Európa-bajnokságot, amelyen végül drámai körülmények között Anglia ezüstérmet nyert?

– Egyszerre vagyok szomorú a döntő eredménye és büszke a csapatunk teljesítménye miatt. Nagyon jól játszott az angol válogatott, a csapategység különösen elismerést érdemel. Az Európa-bajnokság sikeres volt, és a járvány után az embereknek nagy szükségük volt erre a tornára. Jónak bizonyult az a döntés is, hogy Európa különböző fővárosai adtak otthont az Eb-nek. Kint voltam a Puskás Arénában a magyar válogatott egyik mérkőzésén, ami hatalmas élményt jelentett számomra, a szurkolók óriási átéléssel buzdították a csapatukat. Csak a balszerencsén múlt, hogy nem jutott tovább a válogatottjuk.

Mit vár a szeptemberi Magyarország–Anglia vébéselejtezőtől?

– Angol győzelmet remélek, de ahogy azt a francia és a német válogatott is megtapasztalta, a magyar csapatot nagyon nehéz megverni, főleg, hogy számíthatnak a közönségük támogatására is.

Tehát döntetlen lesz?

– (nevet) Nem tudom. Ahogy a mondás szól, nem bocsátkozom jóslatokba, főleg nem a jövőt illetően.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában