Krisztina gyerekekkel, házi kedvencekkel menekült a tűzből

- Hatalmas, süvítő robajjal érkezett, mintha egy meteorit zuhant volna a házra. Erre riadtunk fel két kislányommal a hatalmas viharban, idézi fel a rémisztő éjszakát Szentkirályi-Szász Krisztina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Digitális Jólét Programjának munkatársa. Azonnal mindenki felugrott a helyéről, rémülten ugattak a kutyák, senki nem tudta, mi történt.

Krisztina először azt hitte, villámcsapás volt valahol, de arra egy pillanatra sem gondolt, hogy éppen az ő házát érte egy. Ahogy a lépcsőhöz futott meglátta, hogy berobbant az ablak, majd a zuhogó esőben kiment, és megnézte hátulról is a házat.

Akkor látta meg, hogy apró darabokra robbant szét a kémény.

Krisztina szerint ez szerencse, mert így legalább nem dőlt rá a házra. Ezután futott a villanyórához, mert a tomboló viharban, zuhogó esőben vaksötét volt a házban, nem lehetett lámpát gyújtani. Akkor látta meg, hogy a villám máshol is pusztított, a kazánnál kirobbantotta a nyílásokat, így a szellőzőt is. Mindez másodpercek alatt történt, és közben már lehetett érezni a füstöt, ezért Krisztina azonnal sietett vissza a gyerekekhez, akik szintén érezték a füstszagot.

Kirohant a teraszra, akkor látta meg, hogy füstöl a ház, és azonnal hívta a tűzoltókat. Még tartotta a telefont, amikor begyulladt a tető, és ő ott állt húsz centire a tűztől. Krisztina kiáltott a gyerekeknek, hogy azonnal meneküljenek, és velük, meg a házi kedvencekkel együtt rohant ki a házból törmelékeken, cserepeken keresztül mezítláb, hálóingben. Szerencsére épségben kijutottak az udvarra, ahonnan látták az égő tetőt. Krisztina a levendulaolajakat még ki tudta menteni, mert tudta, ha azokat elérik a lángok és berobbannak, még nagyobb lehetett volna a pusztítás. Annyi lélekjelenléte is maradt, hogy gyorsan magához vegye a kutyák pórázát, amiket villámgyorsan rájuk tett, hogy azok ijedtükben ne fussanak el.

Amikor meglátták a tűzoltókat, nagyon megkönnyebbültek. A hatóságok nagy erőkkel érkeztek: Kővágóörsről, Köveskálról, Badacsonytomajról, majd órákon át oltottak, mire sikerült megfékezniük a lángokat. Krisztina megjegyzi, hihetetlen profizmussal, gyorsan dolgoztak. Nekik köszönhetően a nagy tűz ellenére több minden épségben megmaradt, többek közt a közelben parkoló autó is. Közben megérkeztek a szomszédok, akik elvitték a gyerekeket és a négylábúakat, adtak nekik meleg ruhát, ennivalót. Krisztina az oltás alatt végig a háznál maradt, később vette észre, hogy belelépett egy rozsdás szögbe, de ez volt számára a legkevesebb.

– Amikor elmentek a tűzoltók, csak ültem a földön, és bámultam a romokat. Aztán sorra jöttek segíteni az emberek. Egy barátnőm a rozsdás szög miatt kórházba vitt, mondván, túléltem egy villámcsapást, nehogy egy vérmérgezésbe haljak bele, mondja meghatottan Krisztina.