A Dunántúl minden pontjáról érkeztek a veszprémi madárkiállításra

Hatalmas ricsaj, cserregés, csicsergés fogadta a hagyományos Madárkiállításra érkezőket: hatvanhat kiállító, több mint négyszáz madarát lehetett megtekinteni a hétvégén az Agóra Kulturális Központban.

B. Virág Rita

Fotó: BALINT KOVACS

Az eseményt Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője nyitotta meg, aki nemcsak felhívta a felelős állattartás fontosságára a figyelmet, hanem azt is kiemelte, milyen nagy szükség van az ehhez hasonló programokra. Ez egy remek közösségépítő lehetőség, és a vidékről érkező kiállítók megismerhetik a megyeszékhelyt és jó hírét vihetik a városnak és a környéknek is.

A Veszprém Megyei Díszmadár Egyesület minden évben megrendezi a madárkiállítást, amelyre az idén a Dunántúl szinte minden szegletéből érkeztek tenyésztők, gyűjtők.

Leitold József, az egylet alelnöke lapunknak elmondta, 126 nagy, 270 kicsi kalitkát tudtak kitenni, újdonság az óriás röpde, ahol több tucat madarat lehet egyszerre megtekinteni. Az egyesület tagja a Magyar Természetvédők Országos Szövetségének, így a kiállított madárkák zsűrizését szakavatott delegáltak végzik. A madarakat többek között a tartásuk, a fejméretük, a tollazatuk, a nagyságuk alapján pontozzák. Összesen tíz kategóriában hirdettek győztest.

A kiállítóterem egyik sarkában kapott helyet egy hatalmas arapapagáj, amely kalandos körülmények között érkezett Veszprémbe, ugyanis egy nappal az indulás előtt megszökött. Mivel a madarat gazdája kézzel nevelte, ez azt jelenti, hogy szelíd, hozzászokott az emberekhez, és amikor a harmadik szomszédban egy fán megpillantották utána már könnyű volt visszacsalogatni a kedvenc eledelével, egy szem mogyoróval.

A sorok között sétálva különleges, hazánkban ritka madarakkal is megismerkedhettünk. Ilyenek voltak például a páratlan kék színekben pompázó fényseregélyek. Erről a valóban szépséges, Afrikában őshonos égivándorról megtudtuk, hogy csakis lisztbogárlárvákat, kisebb rovarokat, néhány napos egeret fogyaszt, s ha magvakkal, gyümölccsel etetnék, rövid időn belül elpusztulna.

A lórik, szivárványszínben pompázó papagájok, amelyek ugyancsak kellő odafigyelést igényelnek, hiszen csakis nektárnedvekkel, lóritáppal lehet etetni.

Találkoztunk kissándor papagájokkal is, amelyek eredeti élőhelyükön zöld, rejtőszínű tollazatot viselnek, a tenyésztők azonban számtalan színváltozatúval jelentek meg a kiállításon. Ahhoz, hogy valaki sárga, fehér, esetleg kék kissándort tudjon tenyészteni, komoly genetikai ismeretekre is szüksége van. A kékes kissándor egyébként tizenötször többe kerül, mint a megszokott zöld fajtája.

Hatalmas ricsajt csaptak a kékhomlokú amazonok, amelyek egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy kiválóan tudnak hangot utánozni. Ráadásul nemcsak utánoznak, hanem képesek a szavakat tudatosan is használni. Leitold József elmesélte, a tavalyi kiállításra elhoztak egy amazont, amelyik kivülről fújta a Kossuth Lajos azt üzente című nótát.

Pápai Zsolt és Pápai Eszter Rábapatonáról érkezett tenyésztők, akik feketefejű törpepapagájokat hoztak az Agórába. Az Afrikából származó tollasokat a szerelem madarainak is nevezik, hiszen egy életre választanak párt és halálukig hűek maradnak kedvesükhöz. A házaspár húsz éve foglalkozik törpepapagájokkal, otthonukban mintegy hatvan párt nevelnek.

Találkozhattunk még kakadukkal, pintyekkel, nimfákkal, Ázsiából és Afrikából származó kisebb, nagyobb madárkákkal, amelyek nemcsak a színükkel, megjelenésükkel, hanem cserregésükkel, csiripelésükkel, hangoskodásukkal is elkápráztatták a sok-sok érdeklődőt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában