A zirci megemlékezésen kiderült: van jövője a bányászatnak

Hangsúlyozta, a bányászat van, létezik, szükség van rá. Azért vetődhet fel ez a kérdés, mert a társadalom többsége azonosítja a bányászatot a szénbányászattal, amely rendkívül kemény fizikai munkával járó tevékenység, és óriási segítség volt az ország számára, amikor a második világháborút követően az újjáépítés korszakában energiára volt szükség, s csak a szénre lehetett támaszkodni. A szénbányászokat hősöknek nevezte, hiszen életüket nem kímélve kellett termelniük.

- Ennek a bányászatnak a kora lejárt, viszont az ásványi nyersanyag kitermelésére korszerű technikával ma is lehetőség van. A szénbányászat szerkezeti átalakítása összefüggött a piaci viszonyok változásával, de a szénre továbbra is szükség van, még ha innovációt is követel ez a felhasználási folyamat – mondta.

A számok nyelvén szemléltette, igenis van Magyarországon bányászat: hazánk kőolajtermelése mintegy 850 ezer tonna, földgáztermelésünk 1,9 gigaköbméter, lignittermelésünk 4,7 millió köbméter, építőipari nyersanyagtermelésünk pedig 35 millió köbméter volt tavaly. Az elmúlt években a geotermikus energia hasznosítása is bővült. A bányászat tehát perspektivikus jövő elé néz. Megtudhattuk azt is, hogy a központi bányásznapi ünnepségen Boros Dénes, a Duszén Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Bányászatért ezüst emlékérem elismerésben részesült.

A beszédet követően koszorúzás következett a bányászemlékhelynél a Zirci Fúvószenekar kíséretében, amely zenés ébresztővel köszöntötte a város több pontján a bányásznapot. A Bakonyi Finnbarátok Köre Egyesület tagjai irodalmi műsorral kedveskedtek a közönségnek, majd Szulák Andrea adott műsort. Fellépett Sárközi Lajos cigányzenekara, a programot Tehel Károly retró diszkója zárta. A szervezők immár hagyományosan estebéddel várták a vendégeket.