A boldogság forrása lett az utóbbi húsz év

Az angolkisasszonyok – mai nevükön CJ-nővérek – a megyeszékhelyen és a környék több plébániáján szolgáltak, építettek közösséget, tanítottak, neveltek, hozzájárultak a hitélet fejlődéséhez. A pandémia miatt tavaly nem lehetett megünnepelni a 160. évfordulót, idén viszont a halottak napjához kapcsolódva kettős ünnepen vehettek részt a barátok, ismerősök. Ticz Zsuzsanna és Banai Brigitta CJ-nővér 2018 őszén tért vissza Veszprémbe.

Fenyves utcai házukban lelki programokkal, valamint személyes lelki kíséréssel és taizéi imaórákkal szolgálják embertársaikat. Gondosan ápolják elődeik, a Veszprém és környéki angolkisasszonyok emlékét, hiszen valamennyi volt idős nővértárstól elbúcsúztak már az Alsóvárosi temetőben. A közös sírboltban 51 szerzetesnő nyugszik. Zsuzsanna és Brigitta, továbbá segítőik elérték azt, hogy az idei halottak napját rendezett parcella, új síremlék várja. Itt gyűltek össze a barátok, tisztelők, hogy imádsággal, énekkel emlékezzenek az elhunyt angolkisasszonyokra. Heffler Anna személyes emlékeiről beszélt, amikor kislány korában, 73 évvel ezelőtt Városlődön találkozott a rendi ruhás szerzetesekkel, akikhez rengeteg jó emléke fűződött. Ismerte sorsukat az üldöztetés idején is.

– Boldogság, szeretet forrása lett az utóbbi húsz év – jegyezte meg örömmel, utalva a nővérek Veszprémbe való visszaköltözésére, majd három évvel ezelőtt Zsuzsanna és Brigitta nővér itteni megjelenésére.

Az új síremléket Tornavölgyi Krisztián atya áldotta meg, majd hálaadó szentmise kezdődött a Regina Mundi-templomban Csernai Balázs atya vezetésével. A mise után a megjelent hívek, gyermekek és felnőttek a városban szolgáló szerzetes nővérekkel együtt idézték fel Matild, Apolka és Edit nővér alakját, a hozzájuk fűződő történeteket, a rengeteg szeretetet, amivel a városlakókat is körülvették, és amiből például Brigitta és Zsuzsanna nővér hivatása is megszületett.