Éghajlatváltozás és társadalom címmel szerveztek konferenciát a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar (MFTK) Társadalomtudományi Intézete – a Tudomány napja országos rendezvénysorozat részeként – konferenciát szervezett Éghajlatváltozás és társadalom címmel november 5-én.

Horváth Virág

Fotó: Balogh Ákos/Napló

A Pannon Egyetem által vezetett Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban az egységes szakmai irányítás mellett a több tudományt és szakterületet egymásba integráló szemlélet érvényesül. Ennek egyik eredménye az intézmény MFTK Társadalomtudományi Intézete által szervezett szakmai konferencia, ahol a társadalom-, a természet- és a gazdaságtudomány elismert kutatói a legfrissebb tudományos eredmények fényében vizsgálták az éghajlatváltozás társadalomtudományi aspektusait.

Fotó: Balogh Ákos/Napló

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, nagyon örül, hogy a mindössze egy éve futó Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium már most ilyen fázisba érhetett el, hogy egy valóban multidiszciplináris szemléletű, országos szakmai konferencia szerveződött nagyon rövid idő alatt. – Az éghajlatváltozás témaköre nem véletlenül multidiszciplináris – nem azért, mert ez manapság divatos szó a tudományban -, hiszen az éghajlatváltozás egy strukturálatlan probléma, amivel az emberiség nem nagyon tud mit kezdeni. A tudomány ellenben egyerősen diszciplináris, strukturált rendszer, ahol eddig a tudomány képviselői elbeszéltek egymás mellett. Így nincs más megoldás, minthogy a különböző tudományterületek képviselői párbeszédbe elegyednek egymással. Ennek egy kiváló fóruma ez a program, az Éghajlatváltozás és társadalom konferencia – mondta el Gelencsér András.

Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogyha az éghajlat változik, akár emberi tevékenység miatt, akár önmagától, amelyre az emberiség rosszul reagál, nagyon hamar össze tud omlani a társadalom. – Egyre több szó esik a klímaváltozásról, amely talán megmagyarázhatja a múlt eseményeit is, és mintha mi magunk is egyre jobban odafigyelnénk a környezetünkre. Ráadásul ezzel a konferenciával párhuzamosan zajlik Glasgowban az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló világcsúcs, ami mind azt mutatja, hogy az elsődleges feladatunk talán most az, hogy megtaláljuk a klímaváltozás okait, magyarázatát, annak a dinamikáját és tendenciáját. Másrészt, és talán a mi egyetemünk számára talán még fontosabb az, hogy megtaláljuk a társadalom adekvát válaszát a klímaváltozásra, ez pedig jelenleg a társadalomtudományok elsődleges feladatát jelöli ki – tette hozzá Navracsics Tibor.

Navracsics Judit, az MFTK dékánja elmondta, az éghajlatváltozásnak súlyos következményei vannak a társadalomban, ezek kiváló kutatási lehetőségeket nyújtanak a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar oktatói és kutatói számára. – A megváltozott körülmények új kihívásokat jelentenek, amelyeknek a mai kor társadalmának meg kell felelnie. Újfajta szemléletet kell kialakítani az élhető társadalom érdekében. Nagy szerepe van ebben a pedagógiának, a politikatudománynak, a kommunikáció- és médiatudománynak, de még a nyelvtudománynak és az irodalom- és kultúratudománynak is a társadalomtudomány mellett. A pedagógusok felkészítésében a figyelmet a megváltozott körülményekre kell irányítani, és a felsőoktatásnak ki kell jelölnie azokat az irányokat, amelyek hozzásegítik a leendő tanárokat az újfajta szemlélet elsajátításához, az új helyzetben való tájékozódáshoz – emelte ki Navracsics Judit, a Pannon Egyetem MFTK dékánja.

- A Nemzeti Labor multidiszciplináris kutatásában Karunk alprojektje az éghajlatváltozás társadalmi aspektusaira összpontosít. A természeti folyamatok és jelenségek ugyanis az emberi létre gyakorolt hatásuk alapján kapják meg súlyukat. A „Mit tehetünk a kialakult helyzetben?” kérdés válaszát keresve a természet és a társadalom objektív tényezőit egyaránt számításba kell venni. Ennek a globális kihívásnak kétség kívül vannak megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan elemei, ezért az alkalmazkodás lesz a kulcsfogalom. Alkalmazkodni – de mihez, ki és hogyan? Attitűdvizsgálattal, médiaelemzéssel, disszeminációs tartalmak, oktatóanyagok létrehozásával követjük ezeket az alapvető irányvonalakat – tette hozzá a konferencia egyik főszervezője, András Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója.

Fotó: Balogh Ákos/Napló

A megnyitó ceremónia zárásaként a Pannon Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülettel. Szalay Tímea az egyesület elnöke hangsúlyozta, az együttműködés már évtizedek óta működik, hiszen a Pannon Egyetem falai közül nőtte ki magát a tevékenységük, és reméli, a megállapodás aláírása még szorosabbra fogja fűzni a két intézmény közös munkáját.

A konferencián plenáris előadás tartott Gelencsér András Kellemetlen igazságok címmel, Aczél Petra Jövő-sokk és jövőképesség – Új nézőpontok és mérések a globális változások megértésében címmel, Pap Norbert, MTA doktor Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj földrajzi jellegének változásai az elmúlt 500 évben címmel, valamint Földvári Gábor Klímaváltozás és kórokozók: kedvezőtlen kilátások és a kiút címmel. A konferencián három szekcióban mintegy negyven előadást hallgathattak meg az érdeklődők a témában.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában