A nemzeti érdekek alapján hoz döntést a kormány

Egyre több hír szól arról, hogy napról napra súlyosbodik az ukrán–orosz konfliktus, bármikor kirobbanhat a háború. Mennyire érinti ez Magyarországot? Mi a magyar kormány álláspontja egy ilyen konfliktusban, különös tekintettel a NATO-tagságunkból származó kötelezettségekre? 

– Közép-európai országként megtanultuk a történelem leckéjét, hogy ha Kelet és Nyugat között konfliktus van, akkor azon általában a közép-európai kis államok szoktak rajtaveszteni, és nem a nagyhatalmak. Negyven évig éltünk kommunista diktatúra alatt a hidegháború időszakában, és bármikor, amikor ki akartunk onnan törni, a szabad világtól kevés segítség érkezett. A mi nemzetbiztonsági érdekeinkkel tehát teljesen ellentétes a hidegháború újjáélesztése. Mi egyértelműen abban vagyunk érdekeltek, hogy megelőzzük ennek a konfliktusnak a további fokozódását, amihez az kell, hogy az amerikai és az orosz diplomácia közvetlenül egyeztessen. A lényeg, hogy semmilyen Kelet–Nyugat konfliktus áldozatává nem akarunk válni, ezért arra kérjük az amerikaiakat és az oroszokat, hogy ne a közép-európai térség rovására vitázzanak egymással, hanem rendezzék el a kérdést kulturáltan. 

Tárgyalt már ön ez ügyben? 

– Személyesen többször tárgyaltam az orosz kollégámmal, az amerikaival pedig több külügyminiszter kollégámmal együtt. Mindenki azt mondja, hogy fontos a párbeszéd, és remélem, hogy komolyan is gondolják. 

A héten több hazai és külföldi programja volt. Hétfőn a Századvég Alapítvány rendezvényén beszélt többek között arról, hogy a kormány a legfontosabb kérdésekben társadalmi konzultációt hirdet, és annak eredményét be is építi a döntéshozatalba. Az Európai Unióban nincsen érdemi párbeszéd, általában csak kioktatás, leckéztetés zajlik. Brüsszel egy ország demokratikus voltának megítélését olykor teljesen abszurd szempontokhoz köti. Számít-e a brüsszeli megítélés? 

– Brüsszelt és általában az európai politikát most egy nemzetközi liberális vezetés irányítja, ami jól láthatóan ideológiai diktatúrára, ideológiai hegemóniára tör, és azt akarja velünk elhitetni, hogy a fejlődés egyetlen útja a liberális irányzat. A magyar kormány létezése azonban önmagában cáfolat arra, hogy a liberális mainstream lenne a progresszió egyetlen útja. Mi egy ettől eltérő, ezzel ellenkező eszmei alapon állunk, és egy ellentétes stratégiát hajtunk végre. Patrióta, jobboldali, nemzeti érdeket előtérbe helyező, keresztény alapokon álló kormányzás folyik Magyarországon, ami ráadásul sikeres, és ezért megpróbálnak minket sarokba szorítani. A magyar kormány mindig a magyar emberek véleményére támaszkodva, a nemzeti érdekek alapján hoz döntést. 

Ugyanezt képviselte az Egyesült Államokban is, New Yorkban, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel- keleti helyzetről szóló nyílt vitáján vett részt, majd nyilatkozott Tucker Carlsonnak. 

– Az Egyesült Államokban is nagyon erős a liberális main­stream, ám ott is van egy konzervatív, nemzeti alapú, patrióta hang, akik megértenek minket. A liberálisok ott is ellenségesen viszonyulnak hozzánk, a konzervatívok viszont támogatnak minket. A héten tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump volt amerikai elnök, és kifejezték egymásnak kölcsönös támogatásukat. Trump elnök gratulált a miniszterelnöknek a magyar gazdaság eddigi teljesítményéhez, és ahhoz, hogy meg tudja állítani a migrációt, ezzel megvédve Magyarországot. A migrációt továbbra is mindketten mint a biztonságunkat leginkább fenyegető veszélyt jelölték meg. 

Nemrég a három legnagyobb hitelminősítő javított Magyarország besorolásán. Ez újabb beruházásokat, fellendülést hozhat? 

– A hitelminősítő intézetek minősítései és a valós gazdasági körülmények között mindig jelentős különbség van. 2014 óta Magyarország minden évben megdöntötte a felénk irányuló beruházások rekordját. Ha egy országban folyamatosan, dinamikusan, nagymértékben bővülnek a beáramló beruházások, akkor az köszönő viszonyban sincs a hitelminősítő intézetek folyamatos leminősítésével. Most már nem lehetett nem felminősíteni az országot. Tavaly soha nem látott mennyiségű, 1886 milliárd forintnyi beruházás érkezett az országba, a magyar export pedig meghaladta a 110 milliárd eurót. Mind a kettő hatalmas rekord. A beruházó vállalatok a valóságot veszik figyelembe, sosem hitelminősítő intézetek minősítései alapján döntenek. 

Ön a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy Magyarország a paksi bővítések és a napenergia hasznosítása révén a villamos áram tekintetében önellátó lesz. Mikorra vár­ható ez? 

– A paksi atomerőmű kapacitása most 2000 megawatt. Az új erőműnek két reaktora lesz, mind a kettő 1200 mega­watt kapacitással, így a régi és az új blokkok összesen 4400 megawatt kapacitással rendelkeznek majd. Ennek 2029-re, legkésőbb 2030-ra létre kell jönnie. Addigra a napenergia- beruházásaink is elérik majd a 6500 megawattot, így ez a három – a jelenlegi paksi négy blokk, a két új blokk és a nap- energia-kapacitások – biztosítja együttesen, hogy villamos energia tekintetében Magyarország önellátó legyen. Ez egy nagyon fontos nemzetstratégiai cél. Az elmúlt időszak arra világított rá, hogy az az ország, amelyik képes az önellátásra, hatalmas versenyelőnyre tesz szert. 

Még tíz hét van a választásokig, három hét a kampány kezdetéig. Ön hogyan készül erre az időszakra? Mennyire vesz részt a magyar belpolitikában? Megy lakossági fórumokra, kampányrendezvényekre? 

– Néhány éve a külpolitika belpolitikai műfajjá vált, a kettő között nagyon szoros az összefüggés. A külpolitikai döntéseknek belpolitikai hatásuk van, és a belpolitikai döntések határozzák meg a külpolitikai stratégiát. Számomra megtiszteltetés, hogy már most nagyon sok képviselőtársam kért arra, hogy menjek el a választókerületébe, tartsak lakossági fórumot, vegyek részt a kampányban, és én mindegyikre igent mondtam. Az elkövetkező tíz hétben úgy strukturálom a feladataimat, hogy a külügyminiszteri munka mellett szánjak időt arra, hogy az ország különböző pontjain eleget tegyek a választókerületi elnökök meghívásának. Ezek az alkalmak gazdasági beszámolók is, hiszen az elmúlt időszakban számos beruházás készült el, és a helyi lakosság tájékoztatására is lehetőség van. 

A nyári olimpia előtt arról kérdeztem, milyen eredményt vár a magyar csapattól. Hamarosan kezdődik a téli olimpia. A magyarok kevésbé élenjárók a téli sportokban, de Veszprém megyének van egy sífutója, Kónya Ádám, aki a második olimpiájára készül. 

– Talán kevesen tudják, hogy tizenkét olyan ország van a világon, amelyik az eddigi összes téli olimpián részt vett, Magyarország az egyik. 1984-től az elmúlt téli olimpiáig Magyarország nem nyert érmet, nyilvánvalóan most is nagyok a várakozások. A téli sportágakban nagy a konkurencia. Hét rövid pályás gyorskorcsolyázónk indulhat, ha a válogatottunk tud érmet szerezni, annak örülhetünk. Van még egy szívet melengető történet, lesz egy magyar hódeszkás versenyző is. Magyar versenyző soha nem kvalifikált még hódeszkában az olimpiára. A sportoló édesanyja magyar, édesapja kanadai, gyerekkorának jó részét itt töltötte magyar nagyszüleinél. Annyira megszerette az országot, hogy úgy döntött, magyar színekben indul. Mi már nyertünk, mert van egy olimpikon sportolónk, aki két lehetőség közül Magyarországot választotta.