2022.01.27. 19:00
Fejlesztésekről egyeztettek Városlődön
Ritter Imre az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője és Ovádi Péter országgyűlési képviselő találkoztak és egyeztettek Kislőd, Bakonynána és Városlőd polgármesterivel, német nemzetiségi önkormányzati-, illetve intézményvezetőivel január 28-án. A találkozón átbeszélték az egyes településeken, állami támogatásból kezdődő fejlesztéseket.
Oszvald József a helyi német önkormányzat elnöke, Pfeiferné Takács Hajnalka intézményvezető, Weisz Tibor alpolgármester, Schell Tamás polgármester, Ovádi Péter, Gallai Gergely kabinetvezető és Ritter Imre a találkozó
Forrás: Molnár Sándor/Napló
Ovádi Péter a találkozó kapcsán elmondta, hogy a választókerületében nagyon sok település rendelkezik sváb gyökerekkel. A nemzetiségi önkormányzatok nagyobb teret kaptak ebben a kormányzati ciklusban, hiszen intézményeket vettek át és működtetnek. Véleménye szerint ezzel hatékonyabb lett a nemzetiségi kultúra ápolása is, hiszen a fenntartók helyben dönthetnek az intézményeket érintő fontos kérdésekben.
Közel egy évvel ezelőtt, egy hasonló körút során a két képviselő megnézte, hogy a nemzetiségi intézményeknek, illetve az önkormányzatoknak milyen fejlesztési igények vannak. A mostani találkozó során átbeszélték, hogy az időközben kapott támogatásoknak köszönhetően, hogy állnak a fejlesztések előkészítésével, és hol szorulnak segítségre a felmerülő problémák megoldásában.
Városlődön a német nemzetiségi iskola 51 millió, az óvoda 1,2 millió forint fejlesztési támogatást kapott. Az Iglauer Park esetében 95 millió forintos támogatás van folyamatban. Bakonynánán az óvoda nyolc, az iskolai tornacsarnok tavaly 234, most pedig kétmillió forintot kapott. Kislődön a tornaterem tervezésére, engedélyezési, kivitelezési tervekre 7,7 millió, az iskolai számítógéppark korszerűsítésére és festésre 2,9 millió, az óvodának pedig 5,15 millió forint támogatás érkezett.
Ritter Imre elmondta, hogy részben a Magyar Falu Program keretében kormányrendeletekkel, nagyobb részben pedig a Miniszterelnökségen keresztül, a nemzetiségi beruházási, felújítási támogatási keretből jutottak támogatáshoz a nemzetiségi intézmények.
Közel 60 helyi nemzetiségi önkormányzat, mintegy 75 nemzetiségi, köznevelési intézménynek vette át nemcsak a fenntartói, de tulajdonjogait is. Óvodák, iskolaépületek felújítása, bővítése, karbantartása is az adott nemzetiségi önkormányzat államtól átvett feladata lett, amit a magyar államnak kell finanszíroznia, és ezt minden évben a központi költségvetésből meg is teszik.
Ritter Imre megjegyezte még, hogy folyamatos, hosszútávú támogatás-fejlesztésről van szó, ezért nagyon fontos, hogy a fenntartó nemzetiségi intézmények, önkormányzatok is hosszabb távon, ne egy adott évben gondolkodjanak.