Igyekeznek bevonni a fiatalokat a Szent Imre-év eseményeibe Pápán

– A 2021-es év országosan és a Szent Anna-plébánia életét tekintve is az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készülés, lebonyolítás és utóhatásainak elemzése körül forgott. Élő bizonyíték volt a hit erejére, Jézus az Oltáriszentségben való tényleges jelenlétére, a szeretet áradására. Hihetetlenül sok embert megmozgatott, kisugárzóan örömteli volt a részvétel a kiváló eseményeken. Valóban világra szóló rendezvény volt, többéves kisugárzással. Plébániánkról két elsőáldozó volt a nyitó szentmisén, illetve egyik hitoktatónk vezetésével tizenhárman három napon át vettek részt ifjúsági programokon, miséken, körmeneten-- kezdte lapunknak adott beszámolóját Salgó Ferenc címzetes esperes-kanonok-plébániai kormányzó.

A járványhelyzet okán észrevehetően kevesebb hívő volt a szentmiséken, szertartásokon, részben betegség, részben félelem miatt, a bérma- és a jegyesoktatás a korábban megszokott csoportos helyett egyéni formában történt, valamint első ízben maradtak el az 1Úton Nemzetközi Zarándoknaphoz kötődő helyi gyalogos zarándoklatok. Hálásak lehetnek viszont a bérmálkozók számának növekedéséért, valamint több megújulásért. A Szent József-kápolnába új főoltárképet készített Simon M. Veronika festőművész, a hívek adományokkal járultak hozzá. Felajánlásából a lépcsőfordulóban tájkép-tárlatot is kialakítottak. Megtörtént a templom nyílászáróinak újramázolása a Veszprémi Főegyházmegye támogatásával, illetve az udvari kereszt felújítása is tavaly. Elkészült a Szent Anna-templom akadálymentesítése, az önkormányzat kivitelezésében. Megújult a kereszt a Pápakovácsi út mentén. Salgó Ferenc szintén örvendetesnek értékeli, hogy több sikeres pályázatot nyújtottak be: a nyári hittantáborra 400 ezer, az öreghegyi kápolna idei felújítására 15 millió forintot nyertek.

Salgó Ferenc atya kitért a Mária Rádió pápai stúdiójára, mely tavaly ünnepelte tízéves fennállását. A helyi adás napi négyről két órára csökkent, ami könnyebbség a kissé megfogyatkozott és túlterhelt önkéntes csapatnak. Így a rózsafüzér imádságok, szentmisék, tanúságtételek, jó hírek közvetítésére koncentrálhatnak.

– Külön öröm, hogy a szorongatott tavaly évben nagyon sok pozitívumot, úgymint nagyobb odafigyelést, nyitottságot, segítőkészséget is tapasztaltam. A Szent Erzsébet-napi jótékonysági gálánk második évi elmaradását szerencsére ellensúlyozta, hogy több adomány érkezett, mint az előző években. Egy vállalkozó például 16 raklap tűzifát ajánlott fel szegény családoknak, de kaptunk 60 adag babgulyást és 160 mikuláscsomagot is az ünnepek előtt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében folyamatosan elhozhattuk – a hét két napján – a Tesco és az Aldi bevásárlóközpontokból a megmaradó pék- és zöldségárut. A Kabasi pékséggel tavaly megszűnt a hasonló kapcsolat – árulta el Salgó Ferenc atya, aki az idei évre reménnyel tekint.

Ferenc pápa 2023-ra püspöki szinódust hívott össze, hogy a katolikus egyház hívei tevékenyebb részvétellel, buzgóbb apostoli küldetéstudattal törekedjenek az egymásra figyelésre, az összefogásra. A pápai plébánia is csatlakozik a felhíváshoz, és tapasztalatcserére lehetőséget adó tanácskozást indított a Szent József-kápolnában. – Az egyházközségi képviselő-testület hat tagját jelöltem ki. Az első alkalmat megtartottuk januárban az érseki küldöttekkel. A következő február 19-én 14 órakor lesz. Lehetőség ez még jobban megismerni egymást – tette hozzá Salgó Ferenc atya.

2022-re Szent Imre-évet hirdetnek halálának 990. évfordulója alkalmából: ifjúsági találkozót, előadásokat és búcsúi zarándoklatot terveznek. – Szent Imre igazi nagysága a nyitottság, a tanulékonyság volt, hogy befogadta az imádságos életet. Fontos üzenete van a ma embere számára, aki sok esetben nem veszi észre vagy elég komolyan az őt körülvevő megannyi jó lehetőséget, mint például a szabad vallásgyakorlást, a templomok nyitottságát, a hitoktatást, vagy azt, hogy országunk alaptörvénye védi és segíti a keresztény értékrend megvalósulását. Tálcán van felkínálva, hogy az emberek megismerjék és növekedjenek a hitben. Ugyanakkor egyfajta hitbeli ellanyhulást, -lustulást tapasztalunk. A hit meggyengülésével jön az erkölcsi hanyatlás. Pedig a Jóisten segítségével, a templomba járással olyan szilárd alapok, hasznos gondolatok szerezhetők, melyekből később is meríthetnek, ráépíthetik családi életüket. Aki jár misére, az megedződik az áldozatvállalásra, megerősödik a hitben és egyéb, nagyobb kihívásokban is helyt áll. Akárcsak az alapozás a sport esetében – jegyezte meg a plébániai kormányzó.