Az EKF-programsorozat mindenkié

2022.02.11. 11:30

Navracsics Tibor a kulturális fővárosról, a Pannon Egyetemről és a választókerületről

– Terveink szerint a kulturális főváros évében minden napra jut majd valami érdekes program – mondta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa, Navracsics Tibor, aki egyúttal az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos és a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az EKF-ről, egyetemről, gazdaságfejlesztésről és a választókerületről kérdeztük.

Balla Emőke

Forrás: Pesthy Márton/Napló

Forrás: Pesthy Márton/Napló

Egy év van hátra az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat indulásáig. Hol tart a munka, hogyan telt az elmúlt két év? 

 

 

– Az első feladat a pénzügyi, jogi feltételek kialakítása, az intézményi keret felépítése volt. Létrejött a zrt., az ott dolgozó szakemberek felelnek a programok, az infrastrukturális beruházások tervezéséért, az évad lebonyolításáért, a rendezvénysorozatért. Megszületett a Veszprém-törvény, amely azt célozta, hogy a programsorozatra való felkészülés és az ahhoz tartozó beruházások kapcsán hogyan tudjuk gyorsítani, könnyíteni a munkát. 

 

 

Megvalósulnak-e az infrastrukturális beruházások? 

 

 

– A beruházások egy része elkezdődött 2021-ben, és idén vagy jövőre megvalósul. Kiemelném a mozgásközpontot, a várban, az ifjúsági klub helyén közösségi központot tervezünk, a Jókai utcai Ruttner-­házban ifjúsági szállást alakítanak ki, a lift és a várfalsétány lehetővé teszi, hogy a várbörtön közvetlenül látogatható legyen. Előrehaladott tárgyalásban vagyunk a MÁV-val a vasútállomás környékének rendbetételéről. 

 

 

Sokak kérdése, hogyan tudunk vendégeket fogadni Veszprémben, ha a vasútállomás környezetéhez hasonló látvány tárul a turisták elé. 

 

 

– A vasútállomás specialitása, hogy miközben az előtte lévő tér és a környezet az önkormányzat tulajdona, a vasútállomás épülete a MÁV-é. Ebből adódóan mi ott nem tudunk beavatkozni. Arra próbáljuk rávenni a MÁV-ot, hogy tegye rendbe az épületet, és a szolgáltatásokat (például mosdó) olyanná alakítsa, amely az idelátogatók ízlésének és elvárásainak megfelel. 

 

 

Ugyanez a kérdés felvetődik a buszpályaudvar esetében is. 

 

 

– Ott sokkal könnyebb helyzetben vagyunk. A Volánnal is tárgyalunk, arra próbáljuk serkenteni, hogy tegye rendbe a pályaudvart. A buszpályaudvar egy karakteres épület, nem lehet akaratunk szerint beavatkozni. Szeretnénk ott egy információs pontot létrehozni, hiszen sokan busszal érkeznek, számukra ez az első találkozás Veszprémmel. 

 

 

Az infrastruktúra és a környezet után beszéljünk a programokról. 

 

 

– Sokan most döbbennek rá, hogy egy év múlva kezdődik az évad, most jönnek az ötletekkel. A program váza, alapja az a fesztiválsorozat (Gizella-­napok, A tánc fesztiválja, Veszprémi Utcazene-fesztivál, VeszprémFest, Auer-fesztivál), amely eddig is létezett. Egy másik része a programoknak, amit tavaly (Magyar Mozgókép Fesztivál) vagy idén (például a február végi Holtszezon irodalmi fesztivál) kipróbálnak. A rendezvények harmadik része jövőre debütál. Terveink szerint mindennap történik majd valami érdekes, a veszprémi közintézmények vezetőivel is találkoztunk már, hogy az ő programjaik is bekerülhessenek. Azt szeretnénk, hogy az EKF mindenki – iskolák, öntevékeny csoportok – kulturális programsorozata legyen, mindenki részt vehessen benne. 

 

 

Valóban mindenki, hiszen az évad széles körű térségi összefogással valósul meg. Hány település csatlakozott? 

 

 

– Több mint száz település tagja már. A legészakibb pont Bakonybél, a legkeletibb Várpalota, Inota, a legnyugatibb Hévíz, Vörs, tehát Zala és Somogy megye, a legdélibb talán Marcali. Azért nem tudok még végleges számot mondani, mert a 2022-es költségvetést most fogadják el az önkormányzatok, és van olyan település, amelyik jelezte, a költségvetésétől teszi függővé, hogy csatlakozik-e az EKF-­régióhoz, vagy nem. 

 

 

Hogyan tudnak ilyen sok települést koordinálni? Esetleg lesz olyan program, ahol a szervezőknek nincs dolguk, mert a rendezvény jól ismert, bejáratott? 

 

 

– Igen, van ilyen is, ahol csak logót adunk. Vannak olyanok, ahol anyagi támogatást is, ezért elvárjuk valamilyen szempont érvényesülését – például a fenntarthatóságot, az önkéntességet, a minőségi színvonal emelését. Vannak térségi fesztiválok (Művészetek völgye, Kapolcska, Klassz a parton), melyektől valami pluszt – általában nemzetközi dimenziót – várunk, és van, amelyet azért támogatunk (Kőfeszt), hogy gyökeret eresszen és megmaradjon a térségben. 

 

 

Számítanak az önkéntesek munkájára is. 

 

 

– Felállt a Ragyogók önkéntes csapata, részben egyetemistákból, részben idősebb önkéntesekből, akik már részt vettek korábbi fesztiválokon. Várunk minden veszprémit, hogy jelentkezzen önkéntesnek. Egyrészt nagyon jó élmény, hiszen más aspektusból látják a rendezvényeket, másrészt óriási segítség nekünk, harmadrészt a közösségépítés szempontjából is fontos. 

 

 

Közben építik a szervezetet, mindig keresnek új embereket a nyitott pozíciókra. 

 

 

– E téren óvatosabbak vagyunk, mert már most is eléggé nagy a központ. Ez egy szigorú elszámolási renddel működő rendszer, amelynek a belső mechanizmusa, eljárásai hasonlóak egy minisztériuméhoz, ezért szükség van sok emberre. Fluktuáció is van, ahogyan egyre intenzívebb a munka, néhányan nem bírják, a megüresedő helyekre keresünk embereket. Most stabilizáljuk a személyzetet. 

 

 

A magyar kulturális főváros híre eljutott Európába, a világba?

 

 

– Van egy EKF-család, azon városok hálózata, melyek már voltak vagy mostanában lesznek kulturális fővárosok. 2020-ban megjelent egy veszprémi delegáció Fiumében, most Kaunasban és Újvidéken. Az év második felében lesz egy promóciós kampány, amely ismertté teszi a várost. Megelőzve a csalódásokat, jó, ha tudjuk, hogy főként a kulturális élet iránt érdeklődő emberek tartják számon ezt, a nagyközönség számára talán kevésbé ismert. Az EKF a nagypolitikában nem annyira jelentős téma a közönségnek, mint a Krím félsziget helyzete. Talán nyáron, a turistaszezon idején lehet fontos. 

 

 

Ön az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke. Gaál Zoltán, az egyetem korábbi rektora a kuratórium tagja volt, halála nyilván az önök munkáját is befolyásolja. 

 

 

– Nem számoltunk azzal, hogy egy évvel a megalakulásunk után az egyik legfontosabb személyiségtől kell elbúcsúznunk, Gaál Zoltántól, aki összekötötte az egyetemet, a kuratóriumot, a régi és a modellváltó új struktúrát. Ő alkotta meg a Pannon Egyetemet olyannak, amilyennek most ismerjük, a kuratórium egyik legaktívabb és leginvenciózusabb tagja volt, mindig új ötletekkel, lendülettel. Éppen ő javasolta egy olyan innovációs díj alapítását, amelyet most nemcsak alapítunk, de róla nevezünk el; mely az egyetemen dolgozó innovátorokat díjazza. Gaál Zoltán szervezetépítésben, az egyetem stratégiájának megalapításában megkerülhetetlen szereplő volt. Az első évben nagymértékben támaszkodtunk az ő kapcsolati tőkéjére, tapasztalatára, de már a saját lábunkon is meg tudunk állni, jó partneri kapcsolat alakult ki az egyetem és a kuratórium között. 

 

 

Szeptembertől működik az új modell. Milyen volt az átalakulás? 

 

 

– Zökkenőmentes. A kuratórium is megtalálta a helyét. Az abban helyet foglaló gazdasági szereplők hozták kapcsolatrendszerüket, a kuratórium létrehozott ösztöndíjakat az egyetemistáknak. A Pannon Egyetem megjelent a nemzetközi ranglistákon. Az új rendszer a teljesítményt finanszírozza, az alapítvány pluszpénzekhez jut, amit a minőségi munka honorálására fordíthatunk, költségvetési pénzből rövidesen elkezdődik az egyetemi campus felújítása. 

 

 

Az oktatók, hallgatók észrevettek valamit a változásból? 

 

 

– Az oktatók mindenképpen. Kétszer 15 százalékos béremelés volt: az első része alanyi jogon járt mindenkinek, a második 15 százaléknál minőségi és motivációs szempontokat is érvényesítettünk. Szerintem az egyetem oktatói meg tudják erősíteni, most jobb oktatónak lenni, mint régen. 

 

 

A gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosaként milyen eredményekről tud beszámolni? 

 

 

– Jó hír, hogy megindult a 8-as főút tervezése a Herendtől Devecserig tartó szakaszon. Országgyűlési képviselőként 2010 és 2014 között sokat dolgoztam ezért, Székesfehérvártól Herendig vált biztonságossá és gyorsforgalmivá a 8-as főút. Utána sajnos nyolc év szünet következett, de most ismét kezdődik a tervezés. Óriási a jelentősége, hogy megindulnak a munkák, ez azt mutatja, hogy a régió eredményesen lobbizik a közlekedésért. Nem látványos, amit tavaly végeztünk, de nagyon fontos. A kormánybiztosok ott lesznek az európai uniós források elosztásánál, megjelenik a regionális szemlélet a fejlesztéspolitikában. Március 1-jén Győrben tanácskozunk, ahol a térség hat megyéjének kilenc gazdasági kamarája lesz jelen, számvetést végzünk. Most kezdődik az uniós források elosztása; jó esélyünk van arra, hogy az észak-dunántúli régió nyertes lesz. 

A program alapja az a fesztiválsorozat, amely eddig is létezett – mondta Navracsics Tibor kormánybiztos Fotó: Pesthy Márton/Napló

 

Tavaly nyáron lett a megye 3-as számú választókerületének elnöke, azóta kiderült, hogy önt indítja a Fidesz– KDNP a körzetben. Miért váltottak? 

 

 

– Azért kértek választókerületi elnöknek és képviselőjelöltnek, mert abban bíznak, hogy több szavazatot tudok hozni a Fidesznek. Zoli (Fenyvesi Zoltán ország- gyűlési képviselő – a szerk.) komoly munkát végzett a kerületben, a Magyar falu program révén újjászülettek a falvak, a választókörzetben 56 falu és négy város van. Az én dolgom az, hogy amennyiben a választópolgárok bizalmát sikerül elnyerni, folytassam ezt a munkát. Sőt, még erőteljesebbé tegyem a fejlődést a térségben. 

 

 

Milyen a kapcsolata a térség polgármestereivel? 

 

 

– Mindegyikkel jó a kapcsolatom, és erre szükség is van, ha fejlesztéseket akarok hozni. Ők tudják megmondani, a településüknek milyen fejlesztésre van szüksége, mik az ott élők igényei. Amennyiben megválasztanak, az országos politikában képviselem az általuk kidolgozott terveket. 

 

 

Az ellenzéki vezetésű települések esetében is. 

 

 

– Természetesen. Egyrészt nem tudom, ki hova szavazott, másrészt a polgármesterek olyan településeket vezetnek, ahol fideszesek, szocialisták és jobbikosok is élnek. Ajkára már hoztam közel egymilliárd forintos fejlesztési forrást, Tapolcára több mint félmilliárd forintot. 

 

 

Milyen kampányidőszakra számít? 

 

 

– Intenzívre. Esélyeket latolgatni nem tudok, az eredmény a választókon múlik. Ez egy nagyon nehéz választókerület, az ellenzéki pártok az egyik legkönnyebben megszerezhető kerületek között tartják számon. Mindent megteszek azért, hogy ne tudják megszerezni. Bízom benne, hogy jó hangulatú verseny lesz a jelöltek között. Nem hiszek a negatív kampányban, nem célravezető, nem élek vele. Arra törekszem, hogy minél többen megismerjenek, minél több embernek el tudjam mondani, mit gondolok a világról, minél többük bizalmát elnyerjem, és megnyerjem a választást. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában