A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek Balatonfüreden

Komáromi Móric felidézte, Kovács Béla kisgazda képviselő 1947 februárjában történt letartóztatása, bebörtönözése, vallatása és deportálása a Szovjetunióba a nép szemében a szabadság és a nemzet függetlenségének jelképe volt. Letartóztatásával Magyarország úgy érezte: elveszett a demokrácia. A kommunizmus és a kapitalizmus eszméit a 20. század elején nyugati gondolkodók fogalmazták meg. Aztán a második világháború lezárásával adott volt a lehetőség egy nagy „társadalmi kísérletre”, a kapitalista és szocialista világeszmény megkezdte versengését. Kezdetét vette a hidegháború, a színfalak mögött valójában az előbb említett két világeszme vívta harcát. Szó volt egyebek mellett a lesötétített autókról, a kulákokról, akiket földjeikkel, javaikkal együtt bekényszerítettek a szövetkezetekbe, a pufajkásokról, a boltok, műhelyek, gyárak, intézmények, iskolák államosításáról, a kötelező párttagságról, a lehallgatásokról, a munkatáborokról, az egyházak üldözéséről, a kínzásokról. - Aki nem ismeri a múltját, annak jövője sincsen. Ezért is nagyon fontos a jelen történelmét pontosan ismerni, hogy az összefüggéseket megértsük, és ne sodródhasson újra az említett helyzetbe nemzetünk és az egész világ - hangsúlyozta az igazgató. 

Balatonfüreden több helyen emlékeztek a kommunizmus áldozataira. Így a kommunista diktatúra fiatal helyi áldozata, Vaszary Gábor emléktáblájánál, a nevét viselő utcában Kovács Örs, az Arácsért Alapítvány elnöke idézte fel a múltat, majd Hári Lenke alpolgármester és Molnár Judit képviselő, bizottsági elnök koszorúkat helyezett el. Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja az Arácsi Népháznál mondott beszédet ebből az alkalomból, majd a Szent Benedek iskola diákjai szép műsorral idézték fel a történelmet.