2022.03.15. 20:00
Történelmi üzenet: önsajnálat helyett tettek kellenek
A ’48-asok példájánál jobb útmutató nincs az ember, a család, a haza megmaradásához, egy élhető, kedélyes ország megteremtéséhez, amelyben az a jó magyar hazafi, aki a legjobb minőségben végzi el a feladatát. Ez a forradalom és szabadságharc legfontosabb öröksége.
Forrás: Kovács Erika/Napló
Ezt Fodor Pál történész, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat bölcsészettudományi kutatóközpont címzetes főigazgatója az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett ünnepségen mondta Balatonfüreden, a Tagore sétányon lévő Széchenyi-szobornál március 15-én, ahol a város koncert fúvószenekara fogadta az érdeklődőket.
Kéri Kitty színművész, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet Színházi Tanszékének tanszékvezető művésztanára köszöntője után Fodor Pál történész arról, hogy elkerülhető lett volna-e a forradalom, kifejtette, a magyar politikai osztály élt az alkalommal. Hazánk 1711, a szatmári béke óta kiegyezésben élt a Habsburg-házzal, de a 19. század elejére látszott, a rendszer akadályozza az ország felzárkózását Európához. Előléptek a magyar erők, és elkötelezettek voltak a megújulás, a tulajdon, az egyén szabadsága, a polgári alkotmányos államrend mellett, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos. A magyar reformmozgalom valószínűleg soha nem torkollik forradalomba, ha 1848 elején nem söpör végig forradalmi hullám Európán.
A felvetésre, hogy el tudta-e kerülni ez a forradalom a hasonló események csapdáit, Fodor Pál igennel válaszolt. Szerinte az átalakulás vezetői pár hónap alatt véghezvitték mindazt, amiért évtizedek óta hiába küzdöttek, törvényes eszközökkel, erőszak nélkül. Az áprilisi törvényekkel megteremtették a polgári Magyarország alapjait, bevezették a törvény előtti egyenlőséget, eltörölték a feudális szolgáltatásokat, a parasztok lettek a földek tulajdonosai. Az államot parlamentális monarchiává alakították, demokratikus lett a választójog, kivívták az önrendelkezést, elismerték a nemzetiségeket, a nemzeti nyelvek használatát.
A bukás következményeiről kiderült, 1849-ben is mohácsi méretű katasztrófát szenvedett el a magyarság. A győztes Habsburgok már a kapituláció előtt megkezdték a tömeges megtorlást, 1850 tavaszáig 110 halálos ítéletet hajtottak végre, százával zárták börtönbe a harcok résztvevőit, a vezetők emigrációba kényszerültek. A katartikus helyzet miatt egy tehetséges réteg kivándorolt, tömeges volt az elszegényedés.
A forradalom örökségéről Fodor Pál kifejtette, vezetői bizonyították, ha kellő műveltséggel bír a társadalom, akkor képes saját sorsának irányítására. –Nagyon szeretném, ha a mai magyarok többsége búcsút intene az önsajnálatnak, az örökös panaszkodásnak. Ha úgy gondolná, tégy magadért, és az Isten is megsegít! – mondta.
Az ünnepi gondolatok után a város elöljárói koszorúkat helyeztek el a szobornál, majd az említett intézet hallgatói szép műsorral idézték fel a történelmet. Az ünnepséget az önkormányzat és a Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft. szervezte.
Március 15-ei megemlékezés Balatonfüreden
Fotók: Kovács Erika/Napló