Klímakatasztrófa

2022.06.17. 09:55

A globális krízis a nyakunkon – Mit értünk mi ehhez?

A napokban felkapottá vált Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának interjúja, amely bejárta a teljes magyar sajtót. A különböző reakciók megdöbbentően szélsőségesre sikerültek az online térben, de talán annak a csíráját a legtöbb átlag olvasó agyában elültette, ami a legfontosabb: mit értünk mi ehhez? Nem sokat.

HV

Fotós: PESTHY MARTON

Fotós: PESTHY MARTON

A baljós hangulatú interjú egyébként nem baljós hangulatú. Gelencsér András tudósként a tények és számok felsorolásán túl nem vizionált apokalipszist, legalábbis nem nagyobbat, mint ami az adatokból kiolvasható. "Amikor arról beszélünk, hogy klímaválság van, Covid-válság van, háborús válság van, gazdasági válság van, többnyire elfelejtjük, hogy ezek ugyanannak a globális válságnak a különböző megjelenési formái." – fogalmazta meg. 
Korábban, a Pannon Egyetem Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium (ÉNKL) konferenciáján Herzog Csilla, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar docense a következő Kemenesi Gábor virológus idézettel indította: „A virológusokra, biológusokra eddig tényleg nem volt kíváncsi a közvélemény. Az elmúlt másfél évben azonban fordult a kocka. A vírushelyzet fölhelyezte a tudományt a térképre. Erre most nagy szükség lesz, mert hiszek benne, hogy a tudomány hozza majd el a válaszokat a klímaválságra és azokra az eljövendő problémákra, amiket ugyanúgy nem fogunk érteni, mint a pandémiát. Az én helyembe majd a klímatudósok lépnek – és egyéb szakemberek, merthogy sok kihívás vár ránk a következő 20-50 évben.”- ezeket a mondatokat Bus István interjújában olvashatjuk.
A vegyész-légkörkutató Gelencsér András elmondta, a tudománynak nem az a dolga, hogy optimista vagy pesszimista legyen, hanem az, hogy világossá tegye a tényeket. Egyébként az úgynevezett klímapánik már a 2000-es évek elején beköszöntött: a 2003-as európai hőhullám rázta fel először a közvéleményt, mert annak nagyon sok halálos áldozata volt. 2008-ra megérkezett a pénzügyi válság, aztán a migrációs válság, de az sem választható el a klímaváltozástól, mert a nagy migrációs hullámhoz vezető folyamatok a 2000-es évek elején már megkezdődtek a Közel-Keletet sújtó rekordmértékű aszály és a terméskiesés miatt.
A teljes interjút itt, további érdekes információkat pedig a ÉNKL honlapján érhetnek el.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában