A megfélemlítés nem segít

2022.06.26. 13:00

Drogellenes világnap: fontos, hogy megtörjük a tabut

A sokféle világnap közül június 26. az egyik, amit illik valóban komolyan venni, ez ugyanis a kábítószer elleni küzdelem világnapja. A szomorú statisztikákról, a megelőzés tévútjairól és a segítségnyújtás lehetőségeiről beszélgettünk Szűcs Ágnes veszprémi addiktológiai konzultánssal, aki a témával kapcsolatos tapasztalatairól, gondolatairól blogot is vezet.

Sövényházi János

Forrás: Pixabay

Forrás: Pixabay

1987-ben ezen a napon az ENSZ azt tűzte ki célul, hogy világszerte visszaszorítsák az illegális kábítószer-fogyasztást és -kereskedelmet. Ennek érdekében tartják meg minden évben június 26-án a kábítószer elleni küzdelem nemzetközi napját. Az ehhez kapcsolódó rendezvényeken a szakemberek célja, hogy tájékoztassák az embereket, de talán még lényegesebb, hogy egyáltalán beszéljünk a problémáról. A szerhasználat, függőség tabutémának számít. Azt a hasonlatot szoktuk használni, hogy ha egy függő van a családban, az olyan, mintha egy dinoszaurusz ülne a nappalink kanapéján. Mindenki látja, de nem beszélünk róla, csak szépen lassan megszokjuk, hogy együtt élünk vele. Hívhatjuk ezt tapintatnak, fakadhat a tehetetlenségünkből, de az eredmény az, hogy a szerhasználók magukra maradnak a problémával, elszigetelődnek, a környezetükben élők pedig szenvednek. A világnap jó alkalom arra, hogy megtörjük a tabut, beszéljünk a problémákról és a megoldásokról. Sem a szerhasználók, sem a hozzátartozók nincsenek egyedül. Becslések szerint világviszonylatban kb. 200 millió ember fogyaszt rendszeresen illegális tudatmódosító szereket.

Mennyire érintett hazánk és azon belül Veszprém megye? 
- Az országos és a megyei adatok között nagyságrendileg nincsen számottevő különbség. Pontos számokat persze nem tudunk, mert az illegális szerek tekintetében nagy a látencia. A következmények azok, amik mérhetőbbek, ezekből lehet következtetni a szerhasználók számára. Az önbevallásos kérdőíves felmérések mellett az egészségügyi és szociális intézményekben ellátottak számát, kábítószerrel kapcsolatos büntetőügyek számát, vámrendészeti lefoglalások adatait szokták figyelembe venni a becslésekhez. Ezek alapján most úgy becsülik, a magyar felnőtt lakosság körülbelül öt százaléka használ illegális szereket. A fiatalok szerhasználati szokásait az ún. ESPAD kutatásokkal mérik. Ezek eredményei azt mutatják, hogy a 16 évesek közül minden ötödik kipróbált már illegális szert, az állami gondoskodásban élőknél ez az arány sokkal magasabb.

Vannak-e adatok arról, melyek a legnépszerűbb drogok, és hogy miért pont ezek? 
- A leggyakrabban használt szerek a kannabisz-, majd rögtön utána az amfetaminszármazékok. A kannabiszhasználók leggyakrabban azzal védekeznek, hogy ez egy természetes anyag, az amfetaminszármazékokat pedig nyugodtan nevezhetjük a partikultúra "kellékeinek". Az utóbbi években rohamosan nő a szintetikus szerek, az úgynevezett dizájnerdrogok fogyasztóinak száma is. Ennek az az oka, hogy ezek a szerek viszonylag könnyen és olcsón beszerezhetők, leginkább az internetről.

Honnan tudhatjuk, hogy valaki a környezetünkben függő és segítségre van szüksége? Milyen jelekre figyeljünk? 
- Megjelent-e a kényszer? Emelkedik-e a fogyasztott mennyiség, nő-e a gyakoriság? Vannak-e tiszta napjai? Mi helyett épült be a szerhasználat? Mit szorított ki a szerettünk/ismerősünk életéből (elmaradoznak-e hobbik, kezd-e hiányossá válni az öngondoskodás)? Csökken-e az érdeklődése más dolgok iránt? Vannak-e még tiszta barátai? Ha a baráti kör közepéből kivennénk a szert, marad-e helyette valami, vagy már csak ez tartja össze? Melyik életterületen okoz problémákat a szerhasználat (egészség, család, jogi ügyek, anyagiak, barátok, párkapcsolat, munka, tanulás)? El tudja-e még látni a vállalt feladatait? Senkit ne tévesszen meg, ha erre a kérdésre igen a válasz. Vannak nagyon jól funkcionáló függők. Fontos, hogy tudjuk: az, hogy jól teljesít valaki, nem azt jelenti, hogy jól is van. Az mindenképpen segítség egy szerhasználó számára, ha nyitott, őszinte beszélgetést kezdeményezünk, és törekszünk annak megértésére, mit ad neki a szerhasználat. És saját magunkra is figyeljünk, tegyük fel magunknak a kérdést időnként, a mi hétköznapjainkat mennyire kezdte el befolyásolni a szerettünk függősége. A mi jóllétünk érdekében kell-e erősebb határokat húznunk? A következményeket pedig ne tussoljuk el, mert azok válnak motiválttá a változásra, akiket már utolértek a következmények.

Szűcs Ágnes addiktológiai konzultáns

Kihez fordulhatunk a bajban országosan, illetve konkrétan a megyében? 
- Ha szerhasználattal kapcsolatos probléma miatt szakembert keresünk, akkor a kulcsszó az addiktológia. Kereshetünk a lakóhelyünkhöz közel addiktológiai konzultánst, addiktológus pszichiátert, vagy kórházi addiktológiai osztályt, magánintézményt. Az interneten ezeket könnyen megtaláljuk. Van most egy új kezdeményezés, a vavo.hu oldalon 250 szakember elérhetősége található meg, lehet megyére, városra szűrni a keresőben. Aki nem az interneten tájékozódna, annak érdemes a lakóhelyén drogambulanciát vagy családsegítő szolgálatot felkeresni, ők fognak tudni segíteni a megfelelő szakember megtalálásában. A szakmai segítség mellett fontos szerepe van az önsegítő csoportoknak. Veszprémben szerhasználók részére NA (Narcotics Anonymous) meetingek vannak, hozzátartozók részére Al-anon csoport. A találkozók helyszínéről, időpontjáról tájékozódni az nahungary.hu és az al-anon.hu oldalakon lehet. Ezeket az önsegítő csoportokat azért is érdemes felkeresni, mert ott lehet találkozni tiszta/józan függőkkel. Ők szívesen megosztják a személyes élettörténetüket, s ez nagyon sok reményt tud adni annak, aki bajban van.

Narcotics Anonymous csoport lehet bármely olyan összejövetel, amikor két vagy több felépülő függő rendszeresen találkozik adott időben és adott helyen azzal a céllal, hogy felépüljenek a függőség betegségéből. Az Al-Anon családi csoportok alkoholisták olyan családtagjainak és barátainak közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket abban a reményben, hogy megoldják közös problémáikat.

Mit tehetünk a megelőzésért?
- Számos kutatás eredményéből tudjuk már, hogy melyek a legkevésbé hatékony (akár kifejezetten ártalmas) prevenciós programok: a megfélemlítésre (pl. büntetési tételek ismertetése) és a megszégyenítésre (pl. fényképek mutogatása arról, hogy valaki szer hatása alatt milyen megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe kerülhet) alapuló előadások. Ezek szorongást keltenek. A jó döntések meghozatalához szükség van hiteles információkra, megfelelő attitűdre, valamint azokra a készségekre, melyek segítségével a döntéseinket meg is tudjuk valósítani. Ezért a hatékony prevenciós stratégiák a hosszú távú, személyes kapcsolatra épülő, interaktív, személyiségfejlesztő foglalkozások és a hiteles információközvetítés, valódi párbeszéd lehetőségével. Teljesen egyetértek Máté Gábor pszichiáterrel, aki szerint: „Droghoz az nyúl, akinek fájdalma van. Ne okozzunk egymásnak fájdalmat, ez a megoldás.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában