Családi napra gyűltek össze a református hívek Cseszneken a szabadban

– Fél éve dúl a háború a közelünkben, következményeit érezzük: zavarodottság, bizonytalanság. Pedig nemrégiben még nem hittük volna, hogy aggódnunk kell amiatt, lesz-e télen mindenkinél fűtés, elegendő fűtenivaló. S a háború jelentkezik a kapcsolatok világában is. Beszivárgott közénk. Az irigykedés, egymás kiosztása mindennapos. Ám ahogy az ukrajnai csatározás okát nem lehet egyértelműen meghatározni, több tényező járult hozzá, a lelki okát már könnyebb mindenféle háborúskodásnak megtalálni: az ellenségeskedés, a viszály váltja ki. A rombolás pusztító erői léteznek a nagyvilágban, a kisebb közösségekben, a családokban is. Az egymás ellen fordulás tönkre tesz, de megszabadulhatunk tőle. Az első lépés az, hogy magunkban felismerjük az ártó gondolatokat. Szembe kell nézni a bennünk lévő önzéssel, hatalomvággyal, nemet lehet mondani rá. Így indulhatunk el a gyógyulás útján – mondta el Gilicze Tamás lelkész Cseszneken, ahol a helyi és a környékbeli református hívek, vendégeik – ugyanis minden érdeklődőt szívesen fogadtak – a hagyományosnak nevezhető családi napra gyűltek össze, amelyen az istentiszteletet ráérősebb beszélgetés követte a szabadban.   
A református tiszteletes a közös éneklés előtt még arról beszélt, hogy ellenállhatunk a bosszúvágynak, a hiúságnak, a versengésnek. Magunkban kell meghozni ezt a döntést – ez a második lépés, így kezdhetünk javítani a világon, nem mást kritizálva. Élhetünk másképp, keserű gyűlölködés nélkül. A harmadik lépés pedig az lehet, hogy közeledünk Istenhez, és akkor ő is hozzánk. A lelkész szavai alapján Isten közelségében felismerhetjük egymásban a testvért. 
– A szeretet ajándékozása olyan most, mint Noé bárkája, általa megmenekülhetünk. Ilyen csodás tapasztalatot érdemes minél többet gyűjteni, egymást és találkozásainkat tekinthetjük erre nyíló lehetőségnek – szögezte le Gilicze Tamás, aki szerint a cseszneki családi nap is erre adott alkalmat, ezért gyűltek össze a résztvevők, közeledhettek egymáshoz.