Elismerések és kenyérszentelés Balatonfüreden

Az ünnep alkalmából Olti Ferenc, a Zsidó Kiválóságok Háza vezetője Pro Urbe érdemérmet (A városért), Császár Attila református lelkész Balatonfüred díszpolgára oklevelet vehetett át Bóka Istvántól, Balatonfüred polgármesterétől.

- Közös ünneplésre, hagyományaink ápolására szükségünk van, az augusztus huszadikai ünnep közösséget szilárdító, erősítő rendezvény, vélekedett Molnár Judit. A képviselő megjegyezte, Szent István királyunk előtt tisztelgünk minden évben augusztus 20-án, mert uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, megalapozva egy nemzet jövőjét. Létrehozta az akkori legmodernebb társadalmi, jogi, gazdasági, politikai berendezkedést, a keresztény államot. Ha nem ismerte volna fel ennek jelentőségét a törzsi társadalommal szemben, a magyarság valószínűleg eltűnt volna. Szent István államszervező tevékenysége jelentette a közigazgatás alapjainak lerakását, a királyi vármegyerendszer kiépítését, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, kiadta az első törvénykönyvet, az első magyar ezüstpénzt, érsekséget, püspökségeket, bencés kolostorokat alapított. A közrend, a magántulajdon, a királyság és az egyház megerősítésére törekedett, vassal, hittel, imával.

Ezt a kettőséget sugallja a Füreden lévő István király szobor is. Az uralkodó kezében kard, mely a harcot, küzdelmet jelképezi, de tekintete a Piros templom felé néz, ezzel is a keresztény egyház, a hit jelentőségét hangsúlyozva. István király Imre hercegnek írt Intelmeiből felsejlik az erős uralkodó, kiváló politikus mellett az érzékeny, jó ember, apa képe is. Elhangzott: nekünk, magyaroknak nehéz évszázadok jutottak. A kereszténység védőbástyájaként védtük hazánkat és Európát a keleti pogányság, a barbárság ellen. Földrajzi és politikai helyzetünk miatt gyakran sodródtunk Kelet és Nyugat között, de Szent István-i örökségünk erős és megbízható iránytűként mindig segítette a magyar nemzet megmaradását az elmúlt századokban. Ez a helyzet ma is, egy világjárvány és a szomszédban dúló háború árnyékában.

- Szuverén államunk, egyházaink, magyar nyelvünk tisztelete, kulturális hagyományaink, nemzetünk, hazánk szeretete, családaink védelme, közösségünk, civil szervezeteink tesznek bennünket méltóvá a Szent István-i örökséghez, fogalmazott Molnár Judit.

Az ünnepi gondolatok után Fodor János plébános megszentelte az új kenyeret, majd megkínálták belőle az embereket a templom előtti téren. Az ünnepen ifjabb Szerényi Béla és Fekete Márton népzenészek adtak műsort.