2022.08.24. 17:00
Szabadtéri misét tartottak a Margit-romok között
Újjáéledt egy korábbi hagyomány, szentmisét tartottak a Margit-romok között az államalapító Szent István király ünnepén, augusztus 20-án.
A háttal celebrált, latin nyelvű szertartás évtizedekkel korábbi emlékeket hozott elő
Fotó: Őrsi Ágnes
Gy. Lovassy Klára helytörténész figyelt fel 1990-ben arra, hogy 750 éve kelt a veszprémi Domonkos-rendi apácák Szent Katalin nevét viselő kolostorának anyagi hátterét biztosító oklevél. Ebben a kolostorban nevelkedett három éves korától IV. Béla király lánya, Margit, akinek emlékére a hajdani rendház romjait Margit-romoknak nevezi a köznyelv. Az évforduló tiszteletére abban az évben Szent László napján szabadtéri istentiszteletet mutatott be Szendi József püspök. Egy év múlva ismét tartottak ott istentiszteletet, majd félbeszakadt a hagyomány, ami idén augusztus 20-án újjáéledt.
Tíz órakor kezdődött volna a hagyományos szentmise a romok között, de megjött az eső, amiért sokan fohászkodtak már. Gyerekek és felnőttek, veszprémiek és más településekről érkezettek esernyővel indultak a vár alatti parkba. A romok között állt a sátor, ami alatt a misét tartották, a többiek pedig megtöltötték a megszentelt falak közötti, széljárta, esős teret. Tíz óra után elállt az eső, kisütött a nap. Első, szent királyunk ünnepén a háttal celebrált, latin nyelvű szertartás évtizedekkel korábbi emlékeket hozott elő, olyan sokan mondták együtt a latin szavakat.
Simon Gábor atya a magyar történelem két nagy egyéniségét kötötte össze szentbeszédében: az ünnepelt királyt, Istvánt, aki miután eltemette valamennyi gyermekét, közöttük az utódául kiszemelt Imrét is, a Megváltó édesanyja, Mária szeretetébe ajánlotta országát. Kiemelte Mindszenty bíboros, egykori veszprémi püspök gondolatát: - Ne a Nyugatra számítsatok, ahonnan háromszor is árulás érte a magyarokat, hanem a hitben bízzatok, a szeretet erejében - mondta.