„Nem ostoba, aki fél, amikor tudja, hogy jön az oroszlán”

2022.10.01. 07:00

András Ferenc filozófussal beszélgettünk klímaszorongásról, Z generációról, hitelességről és készülő filmjéről

A Pannon Egyetem vezetésével működő Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Labor (ÉMNL) Társadalomtudományi Alprojektjének (modern filológiai és társadalomtudományi kar) megbízásából tudományos-ismeretterjesztő dokumentumfilmet forgattak a közelmúltban. A film apropóján az alprojekt szakmai vezetőjét, a film elindítóját, András Ferenc filozófust kérdeztük.

Horváth Virág

András Ferenc filozófus, egyetemi oktató - Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

Fotós: Pesthy Márton / Napló

Gelencsér András nagy port kavaró interjúját követően többen felfigyeltek a Pannon Egyetem rektorára, ám arra kevesebben, hogy a Pannon Egyetem konzorciumi tagként, Gelencsér András vezetésével az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laborban konkrét kutatások folynak a témában. A most készülő dokumentumfilmben, amely a There Is No Planet B címet viseli, többek között a Pannon Egyetem rektora is feltűnik. András Ferenc a modern filológiai és társadalomtudományi kar oktatójaként a hitelesség kérdéskörével foglalkozik, amelynek az éghajlatváltozás témakörében is van létjogosultsága.
– Egy ilyen globális, roppant összetett jelenséggel szemben a különféle tudományágaknak eltérő a kutatási területük, ebből fakadóan a teendőjük. A természettudós értelemszerűen rögzíti a mérés eredményeit, és abból olyan következtetéseket tud levonni, amit a saját módszertana lehetővé tesz. A társadalom- és humántudományok számára ugyanez a kihívás, ám a vizsgálat során más úton jár, más kérdéseket fogalmaz meg – mondta András Ferenc.

Fotós: Pesthy Márton / Napló


A tudós szerint amikor az emberrel összefüggésben kell tényeket rögzíteni, a diagnózis megállapítása után elkerülhetetlenül előáll a kérdés: „mit tegyünk?”. A társadalom- és humántudománynak tehát nem pusztán arra kell válaszolnia, hogy „mi a helyzet?”, hanem arra is, „hogyan tovább?”. A természettudomány megállhat annál a pontnál, hogy közli a mérési adatokat, a társadalom- és humántudományoknak ezzel szemben ekkor kell csak igazán feltűrniük az ingujjat. Mi – folytatja András Ferenc – az emberekkel foglalkozunk, az emberek pedig cselekvő lények. A társadalmi valóság nem statikus, épp ellenkezőleg: fluid, bizonyos irányba halad. Az embernek céljai vannak, az emberi valóság normákat is tartalmaz. Ez a fizikai és az emberi világ sarkalatos különbsége. Amikor a világot természettudósként próbáljuk megérteni, hiba lenne szándékot, célszerűséget keresni a jelenségekben. Humántudósként viszont az lenne a hiba, ha eltekintenénk az ember célokat kitűző és megvalósító erőfeszítéseitől. 
– Amikor a társadalom olyan tényekkel szembesül, amivel most Gelencsér András szembesítette az olvasókat, akkor elérkezik a tettek ideje. Ezzel kap kulcsszerepet a hitelesség fogalma: a diagnózis kitől fogadható el? Alprojektünk alapvető törekvése, hogy ráébresszük az embereket, s majd a film nézőit, hogy 

nincs más út, mint a tudományba vetett hitünk és bizalmunk erősítése. 


 

Ahogyan Herzog Csillának, a projekt egyik tagjának közösségimédia-kutatása világossá tette, a Z generációt érinti leginkább a klímaszorongás jelensége. András Ferenc szerint a fiatalok és bárki számára az információszerzés az első lépés. Általános vélekedés, hogyha valami hiteles, akkor az a forrás minőségét jellemzi. Ez azonban téves felfogás. 
– Fordítva ülünk a lovon. Lépjünk egy lépéssel közelebb a hitelesség, a hitelképesség fogalmához. Bankos ügyletek során ez az a képesség, amelynek révén a hitel kérelmezője vissza tudja fizetni a kölcsönt. A hitelképességet a hitelintézet vizsgálja saját szempontrendszere alapján. Mi is itt a sorrend? Előbb van az elvárás, és ahhoz kell igazodnia a kérelmező félnek. A médiahitelesség ugyanez. Az, hogy én milyen információs csatornának hiszek, kinek adok hitelt, az elsőként nem a hírforrást jellemzi, hanem engem. Mennyire vagyok józan, mennyire vagyok észnél, milyen értékrendet követek, hányadán állok a családom, a saját túlélésem esélyének mérlegelésével. A lécet én teszem fel, a forrás pedig vagy megugorja azt, vagy nem.
András Ferenc szerint a hitelesség felelősség. Annak a felelőssége, aki ítél, és nem annak, amit ítél. A felelősség súlya egyenesen arányos a befolyás, a hatóképesség mértékével, vagyis a politikusok, a döntéshozók, a vezetők életében hatványozott a jelentősége. De annak felelőssége alól, hogy kiben hisz, vagyis kire bízza önmaga, családja, nemzete sorsát, senki sem találhat kibúvót. Ebben az oktatásnak, a tájékoztatásnak, a kutatási disszeminációnak kulcsszerepe van: hogy az emberi intellektus olyan minőségűvé váljon, amely képes megszűrni az információk forrásait.
 

Fotós: Pesthy Márton / Napló

Ha az a kérdés, hogy be lehet-e nyomni egy gombot, hogy a klímaváltozás megszűnjön, van-e egy mindent bizonyító és megoldó válasz arra, hogy mit kell tennünk, akkor a válasz az, hogy nincs ilyen. András Ferenc kifejtette, hogy a klímaváltozás kérdése annyira szerteágazó, globális és generációkon átívelő, hogy nem lehetséges egy előrecsomagolt megoldással magunk mögé utasítani ezt a problémát.
– Képletesen szólva Gelencsér András morálisan robbantott. A tények, amelyeket felsorolt, régóta hangoztatott adatok, nem mondott most semmi újat. 

Az idő viszont elrepült, a tétlenség felelőssége pedig velünk maradt.

Nem egy új tudományos felismerés, hanem a cselekvési tér szűkössége vált hirtelen világossá. Ez a morális versenyhelyzet élesedik a világban. Különböző megoldási javaslatok mentén haladnak az országok, vezetik döntéshozóik, és ebben a versenyben a hatékony, a tetterős lesz a túlélő, a győztes. Ezért kell nagyon észnél lenni, a tudomány mellett lándzsát törni. Az emberiség történetében ez a leghatékonyabb túlélési eszköz – tette hozzá András Ferenc.

Fotós: Pesthy Márton / Napló


A tudós szerint a bizalmunk elnyerésére sorban állnak más versenyzők is a tudománnyal szemben, mint a vallási csoportok, kulturális berögződések, tradicionális rossz szokások, és ahogyan a készülő filmben is láthatjuk, a kétségbeesés, a hárítás és pánik is rossz tanácsadó lehet. 
András Ferenc filozófusként tények és logikus érvek mentén keresi a válaszokat a kérdésekre, amelyeket a hétköznapi életünkben is fel tudunk használni. Az általa vezetett alprojekt ebben a szellemben működik a klímaszorongás okait kutatva, amelyről a film is készül. – Az alkotás rávilágít arra, hogy a klímaszorongás nem érzelmi kérdés, habár a szorongást persze érezzük, megéljük. A klímaszorongás egy racionális reakció, ez rendkívül fontos. Ha tudjuk, hogy baj van, és felismerjük a baj okát, ami miatt szorongunk, akkor az a szorongás helyénvaló. 

Nem ostoba, aki fél, amikor tudja, hogy jön az oroszlán. 


A There Is No Planet B című rövid, tudományos-ismeretterjesztő filmet először 2022. november 11-én, az ÉMNL Társadalomtudományi alprojekt és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar közös konferenciáján mutatják be a nagyközönség számára. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában