Az Érseki Palotában a 250 évvel ezelőttivel megegyező enteriőr lesz látható

A veszprémi vár 18 épületében 35 ezer négyzetméter épített, és tízezer négyzetméter szabad terület újul meg. A napokban megtartott eseményen részt vettek a Veszprém Megyei Kormányhivatal képviselői, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat szervezői és a veszprémi önkormányzat oktatási, kulturális és közéleti vezetői, tájékoztatott az érsekség. Udvardy György érsek köszöntőjében úgy fogalmazott, azért vállalkoztak erre az országosan is egyedülálló beruházásra, hogy az evangéliumból fakadó küldetésüket teljesíteni tudják. Vörös Tamás DLA főépítész arról beszélt, hogy a beruházásban érintett mind a 18 épület esetében jelentős épületszerkezeti károsodást okozott a beszivárgó víz, valamint a nedvesség oldott, agresszív, nitrátos tartalma, amit a fejlesztés során orvosolni kell. Előadásában kiemelte: a mai váregyüttest legjobban a barokk kori átépítés jellemzi. Ebből a szempontból is nagy jelentőségű leletre bukkantak az Érseki Palota nagyebédlőjében és az Érseki Kápolnában. Az érintett terekben az épület építésével egykorú, teljes értékű barokk festést lehetett feltárni, amit restaurálnak. Így országosan is kiemelkedő kuriózumként az Érseki Palotában eredeti barokk architektúrával eredeti barokk enteriőrt alakítanak ki – tulajdonképpen az a belső tér lesz látható, amit Koller Ignác püspök készíttetett mintegy 250 évvel ezelőtt.

A szakember a Szent Mihály székesegyház megújítása kapcsán kiemelte, a főtemplom belső terében nem egy, hanem két festékréteg azonosítható be. A kutatások kimutatták, hogy az eredeti, nagy művészi értékkel készült, századelős, Szirmai Antalnak tulajdonított képeket sajnos az 1970-es években tulajdonképpen lemosták és új réteg került a falra. Ezek azonban művészettörténészi állásfoglalások alapján sem díszítőelemeiben, sem figurális megoldásaiban nem közelítik meg az eredeti festés minőségét. A vizesedés, sószennyezettség a Főszékesegyház falait is súlyosan érinti. A beruházás során ezért olyan védőréteget alakítottak ki, ami az épületszerkezeti problémákat orvosolni tudja, meghagyva egy későbbi, rekonstrukciós festés lehetőségét. 

A szakember kitért az üvegablakok kérdésére is: elmondta, hogy a főtemplomban jelenleg öt-hat különböző üvegablak van, sok rossz állapotban, ráadásul művészetileg sem illeszkednek a székesegyház neoromán és neogótikus architektúrájához, mivel azok modernista templombelsőhöz készültek. Az érintett ablakokat ezért restaurálták, a főtemplomban pedig olyan egységes üvegablakrendszer készül színes ablakokkal, ami biztosítja a székesegyház méltóságát. Azok a megoldások, amiket eddig láttak az érdeklődők a látványterveken csak egy köztes, munkaközi állapotot mutattak – erősítette meg a főépítész.

Pém Attila igazgatóhelyettes (Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság) elmondta, mintegy 450 ember dolgozik a fejlesztésen. Hozzátette, több mint 100 tonna építési, homlokzati és térállványt építettek be, jelenleg több épület tetőszerkezeti munkái folynak. Az igazgatóhelyettes kiemelte: cél, hogy az EKF időszakára több épület elérhető és látogatható legyen. A jövő évi programsorozat időszakára a fejlesztésben érintett 18 épület homlokzata és tetőszerkezete is megújul. 

A székesegyház liturgikus események megtartására alkalmas lesz, az Érseki Palota egyes terei szintén látogathatóvá válnak, a Körmendy-ház és a Bíró-Giczey-ház kívül-belül megújul, turisztikai és zarándok funkciók lesznek itt elérhetők, és itt kapnak helyet a Boldog Gizella Gyűjtemény Központi bemutatóterei, amelyek szintén látogathatók lesznek jövőre. 2023 tavaszán a kivitelezők levonulnak, és 2024-ben folytatják a munkát, a fejlesztés teljes lezárása 2025-re várható.