2022.11.30. 14:10
A veszprémi várban tizennyolc épület újul meg
A veszprémi várnegyed kivitelezési munkálatai tíz hónapja tartanak, a munkálatok állásáról szerdán sajtótájékoztató keretében számolt be a Veszprémi Érsekség.
Fotó: Nagy Lajos/Napló
Udvardy György veszprémi érsek elmondta, nagy örömmel és tisztelettel végzik a felújítás szolgálatát. A főegyházmegye alapvetően az üdvösség szolgálatára, az üdvösség munkálására hivatott, amihez szorosan hozzátartozik a kultúra formálása, alakítása, gazdagítása is.
– A vár megújításának forrása egyértelműen az egyház apostoli küldetéséből fakad – fogalmazott. – Az egyház él, jelen van a mindennapokban, meg szeretné mutatni tanítását, kultúráját, és azt is, hogyan képzeli el a jövőt. Ez a foglalata a tevékenységünknek, és ebbe helyezzük el, ebbe illeszkedik a projekt is.
– Megújítjuk, kinyitjuk a várnegyedet a veszprémieknek, a régiónak, valamennyi érdeklődőnek - jelentette ki Udvardy György. – Szeretnénk, hogyha az ideérkezők használatba vehetnék az épületeket, amelyeket őseink hagytak ránk, és ezért olyan tereket szeretnénk megújítani, amelyek közösségi funkciót hivatottak szolgálni. Olyan pontokat, olyan épületrészeket is szeretnénk megmutatni, amelyek ugyan nem lesznek teljes egészében készek, ám mégis nagyon érdekes lesz látni az egész restaurálási folyamatot vagy éppen egy olyan munkafolyamatot, amellyel nem szoktunk találkozni.
Vállalták a székesegyház a felújítását az altemplom kivételével, hiszen az első pillanatban látszott, hogy olyan nagy mértékű beavatkozást kíván, ami technológiai szempontból egy év alatt nem elvégezhető, de ez nem fogja akadályozni a székesegyház a liturgikus működését.
Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze előadásában először arra hívta fel a figyelmet, hogy feladatuk nagyon komplex, hiszen rengeteg művészeti és műszaki kérdést kell nagyon koherensen, a történeti hagyományban kezelniük.
– Sokszor kiemeltük már, hogy minden épület jelentősen érintett a nedvesség okozta károsodással a talaj irányába is – mondta a szakember.
A barokk székesegyházat főbb elemeiben az 1907-es és 1910-es felújításkor elbontották. Ekkor teljes egészében megújult a székesegyháznak mind a külső, mind a belső tere. Kevésbé volt ismert a '70-es évekbeli átalakítás, aminek hiányos a dokumentációja. Szó esett a falak nedvesedéséről is, ami az egész székesegyházat extrém módon érinti.
– Sok esetben a régi falmaradványok is szerepet játszanak a ma is látható épületek vizesedésében – emelte ki Vörös Tamás, aki hozzátette, a sófertőzés és a nedvesedés miatt védőréteget vonnak a felületre.
Az 1907-es eredeti, Waltherr Gida által megálmodott üvegarchitektúra a II. világháborúban megsérült, amit később új ábrázolásokkal pótoltak. A Szent Mihályt ábrázoló jelenlegi alkotás ugyanakkor Sztehlo Lili műve, aki modernista terekhez készített ablakokat. A szakember szólt arról is, hogy az eredeti díszítőmotívumokat átdolgozták a '70-es években. A Szirmai-féle ábrázolásból alig maradt valami, ami azt is jelenti, hogy sem a 1910-es, sem a 1978-as festést nem lehet megőrizni.
A kivitelezési munkákat úgy ütemezték, hogy néhány épületet be tudjanak majd vonni az EKF 2023-as programjaiba. A tervek szerint jövőre látható lesz az érseki palota egy része, majd a Szent Mihály Főszékesegyház liturgiai eseményekre való alkalmassá tétele a cél. Az ígéretek szerint a Körmendy-ház és a Biró–Giczey-ház is látogatható lesz, és elkészül a beruházás által érintett 18 épület rekonstrukciója is.
A veszprémi várban tizennyolc épület újul meg
Fotók: Nagy Lajos/NaplóPém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese azt emelte ki, hogy a várnegyed megújításában 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített és közel 10 ezer négyzetméter szabad terület újul meg 2025-re. A projekten jelenleg 450 ember dolgozik, és naponta 70 tonna anyagot építenek be.
A beruházásra – amely 2025-ig tart – eredetileg 39 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a kormány, majd idén további 17,8 milliárdot szavazott meg.