Apró részletekből áll össze a természet általunk ismert kincsestára

Négyezer négyzetkilométeres területen található a Bakony, a bükkfa nő a legmagasabbra, a Cuha-patak a Dunába torkollik, a Bakony egyetlen őshonos fenyvese Fenyőfőn van, ebben a hegységben őshonos állat a gímszarvas, az óriásszarvas két agancsa közti távolság pedig három és fél méter lehetett, a barlangi medve mamusztyeppei növényekkel táplálkozott – többek közt ezekben a témákban adtak helyes válaszokat a gyerekek vagy gyarapították tudásukat azon a természetismereti vetélkedőn, amit tizennyolcadszor szervezett meg az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma. Ebben segítette a Bakonyi Természettudományi Múzeum Baráti Köre és az Együtt a könyvtárért Alapítvány. 

A Múzeumok őszi fesztiválja keretében meghirdetett játékos programra négy általános iskolából öt csapat nevezett be, valamennyien felső tagozatos diákok. A veszprémvarsányiak a Bakonylakó Trabantik csapatnevet választották, a borzaváriak a Természet Kalandoraiként érkeztek, a zirci Reguly-iskolából a Csírák és a Természetjárók nevű csapat tagjai. Az elsők a Litéri Felfedezők nevű csoportot alkotók lettek. A szervezők azt érzékeltették velük szórakoztató módon, a kutatásokra alapozva hogyan épül fel a természet általunk ismert kincsestára, mozaikszerűen. Szó esett arról, hogy az őszapó és a guvat madár, a nyuszt emlős, menyétféle, az erdei szömörcsög gomba, a díszes nünüke rovar. Azt is felismerték a tanulók, hogy egy-egy rovar milyen sárból tapasztott fészekszerűségben fejlődik. "Gyakran túrázok a környéken, azért szeretem a Bakonyt, mert nagyon változatos a táj" – mondta egyikük, másikuk hozzátette: "A kedvencem a róka, többször láttam élőben, sok mesében szerepel, de az igazira, az életmódjára vagyok kíváncsi."