Erzsébethez méltó környezetet alakítottak ki Hegyesden

Az egyesület egy áruházlánc által meghirdetett, az egészséges életmódért való közösségi összefogást segítő pályázaton nyert 400 ezer forintot. Úgy érezték a tagok, hogy ideje kilépni a település központjából, és a falu szélét is szépíteni, be- vonni a programokba. Ezért az összegből a főút melletti Erzsébet ligetet takarították ki, ott egy piknikezésre alkalmas helyet alakítottak ki. Pihenőpadokat, asztalt, hulladékgyűjtőt helyeztek el a tereprendezés, virágosítás után. Az információs tábla mutatja az utat a szekérmúzeum, Sátormapuszta és a település irányába. 
A piknikezőhely avatási ünnepségén Ware Borbála, az egyesület elnöke köszöntötte az együtt ünneplőket, majd Hangodi László történész tartott előadást a közelmúltban kissé feledésbe merült Erzsébet kertről, annak történetéről és névadójáról. – Hegyesden az 1890-es évek végén hozták létre az emlékparkot a meg- gyilkolt királyné tiszteletére. A keletkezés körülményeiről csak annyit lehet tudni, hogy nagyjából tucatnyi kocsányos tölgy ültetésével alakították ki. A munkából Hegyesd és Monostorapáti népe vette ki részét. Az egykori emlékpark telepítői közül csak a monostorapáti Giczi József nevét lehet biztosan tudni. A liget a községi értékleltár eddig is szép része volt, és sokan ma is Sissi kertnek nevezik – mondta a történész. 
Hozzátette, hogy a hely az Esterházy-család tulajdona volt a várheggyel, dűlőkkel, termőföldekkel, kocsmával, pálinkafőző házzal együtt. Ami pedig az Erzsébet-emlékhelyek létrehozását illeti, a névadó a magyar történelemben kicsit igazságtalanul kezelt hölgytársadalom egyik tagja volt, akire idő előtt bekövetkezett halála okán emlékezni akartak közterületek névadásával, emlékfák, szobrok állításával. Az első emlék- állítás megyénkben a nyirádi Erzsébet-mellszobor volt. A királyné szobrát felállították a veszprémi Erzsébet sétányon is, de több emlékhelyet kialakítottak még tiszteletére. Ilyen volt például Gyulakeszi és Tapolca között egy nyárfás liget, amelynek mára nyoma sincs. Az ő emlékére kapta nevét Budapesten az Erzsébet híd, Tapolcán korábban a mostani Petőfi liget és a mai Bacsó Béla utca – sorolta Hangodi László. 
Az előadó felelevenítette a névadó életének állomásait, szólt a Ferenc Józseffel kötött házasságáról, Erzsébet betegségeiről, a magyarokhoz fűződő kapcsolatáról. – A királyné hobbija volt az utazás, szerte Európában többfelé megfordult. Korfun ekkor építették fel ma is álló palotáját. 1898. szeptember 9-én Genfbe utazott, ott lett merénylet áldozata másnap. A királynő tragikus halála fel- élesztette a közgondolkodásban az igényt arra, hogy megörökítsék a női történelmi figura emlékét – mondta a történész. 
A piknikezőhelyet közös falatozással, majd a kocsimúzeum látogatásával avatták fel a jelenlevők. Az egyesület november 5-én cserjeültetést és bográcsozást rendez az Erzsébet ligetben, és a Helyi értékek túra keretében bejárják az érdeklődők Sátormapusztát.