Udvardy György érsek a várnegyed felújításáról

– Minden, az egyház jegyében történő cselekvés, az egyházi küldetésből, Jézus missziós parancsából indul – mondta Udvardy György érsek. – Ez a küldő szó arra is felszólítja a püspököket, a papságot és a híveket, hogy az e világi javakat az evangélium hirdetésének küldetésébe ágyazzák be. Így tekintek a várban történő megújításra is.

A veszprémi egy ősi egyházmegye, amelyet Szent István király alapított, de a kereszténység még ennél is régebben jelen van a városban. A patinás múlt egy szűk helyre, a várhegyre koncentrálódik. Ennek következtében alakult ki az a szerkezet, hogy a huszonkét Vár utcára néző épület közül tizennyolc az egyházmegye tulajdonában van. Az épületek keletkezése nagyrészt a barokk korra tehető, de nem egy időben épültek fel.

– Figyelembe véve a krisztusi küldetést és az Európa Kulturális Fővárosa címet – ami nagyon megtisztelő a város számára – egyre színvonalasabb helyet szeretnénk biztosítani a város lakóinak, a turistáknak és zarándokoknak. Ide érkezésemkor azt tapasztaltam, hogy a kulturális fővároshoz kapcsolódó események többnyire közösséget teremtő rendezvények. Kevés figyelem fordulhatott arra, hogy a befogadótér is megújulhasson. Ezért gondoltuk, hogy a vár egészére nézve javaslatot teszünk a megújításra, ami nem csupán az épületekre vonatkozik, hanem az evangéliumból fakadóan a liturgikus tér megújításáról, közösségi terek kialakításáról és a kulturális elemek bemutatásáról is.

Udvardy György érsek azt is elmondta, hogy szerződésben vállalt kötelezettségük szerint 2025. év végéig el kell készülnie a teljes beruházásnak. Vállalták, hogy már 2023-ra egyes közösségi terek elkészülnek, illetve, hogy csak olyan mértékű munkálatok folynak, melyek nem zavarják a rendezvényeket és a látogatók érkezését.

2023 tavaszától a vár megtekinthető lesz, a tizennyolc épület tetőzete, homlokzata, nyílászárója megújul, látogatható lesz, és liturgiára is használják majd a székesegyházat, amely tavasszal megnyílik, mivel az altemplomban folytatódó munkálatok nem zavarják a liturgiát. A régészek megtalálták 12. századi padozatát, sok helyen ép kövekkel, fel tudják tárni a talapzatot, hasonló kövezettel burkolják, megnövekszik a kápolna magassága, Padányi Biró Márton síremlékét is megújítják. Az altemplom technológiai okok miatt – vizes, száradnia kell – csak később nyílik meg a látogatók számára, de ez nem zavarja a székesegyház működését.

Megújul a palota, a két kápolna – a Gizella- és a Szent György-kápolna –, az egyházmegyei gyűjteményi központ. A Szaléziánum épülete turisztikai központként működik majd, elkészül a Szentháromság-szobor, és vállalták a város tulajdonában lévő három szobor – Szent István, Gizella, Szent Imre – megújítását is. A Szentháromság tér használható lesz, az állványokat elbontják, a kövezetet megóvó aszfaltréteget pedig tavasszal eltávolítják. A munkálatok a turizmus időszakának kezdetéig folytatódnak, utána befejeződnek. Májusban a Gizella-napokhoz kapcsolódó zarándoklatot már a Szentháromság téren tartják.

Arra a kérdésre, vajon a Veszprémi Főegyházmegye hogyan működik együtt az Európa Kulturális Fővárosa program rendezvénysorozatával, Udvardy György úgy válaszolt: – Három ponton. Először is részt szeretnénk venni az EKF programjain, másrészt tereket biztosítunk olyan programoknak, melyeket az EKF szervez, és lesznek saját szervezésben létrejövő rendezvények is – például koncertek, kulturális alkalmak, európai gyermekkórus-találkozó. Veszprémben rendezik majd a Katolikus Társadalmi Napokat, ahol a keresztény értékek társadalomban való megjelenését mutatják be, itt tartják a püspöki konferencia szeptemberi ülését is, illetve egy nemzetközi teológiai találkozót.