Átadni a szellemi jelenséget és lelki örökséget

A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa nyitóünnepségének részeként rendezték meg a magyar kultúra napi programot a Pannon Egyetem aulájában. Az esemény kezdetén a résztvevők az országos kezdeményezéshez csatlakozva közösen szavalták el Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét abból az alkalomból, hogy a művet éppen 200 éve ezen a napon, január 22-én tisztázta le a szerző. 

Köszöntőjében Csák János arról beszélt, kivételes év a mostani, ugyanis idén ünnepeljük Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 200. évfordulóját is. Úgy vélte, az ő életművük testesíti meg a Babits Mihály által megfogalmazott „magyar szellemi jelenséget és lelki örökséget”. Kiemelte, a kultúra nemcsak művészeti alkotások összessége, hanem az emberről alkotott kép, világlátás, életmód és észjárás, nélküle nem lehet cselekvőképes az ember. Úgy vélte, a magyar szellemi jelenség és lelki örökség az Isten, haza, család egysége. Hozzátette, a mai magyarok feladata, hogy a szellemi jelenséget és lelki örökséget átadják Magyarországon és Európában, és ezzel megalapozzák a következő generációk önrendelkezését és cselekvőképességét. Ladányi István, a Pannon Egyetem oktatója, irodalomtörténész bevezetőjében arról beszélt, egy korábbi, akár több száz éves mű esetén a kortárs értelmezők kétféleképpen járhatnak el: vagy kísérletet tesznek arra, hogy feltárják, mit mond ma az alkotás, míg a másik lehetőség, hogy megpróbálják érthetővé tenni a művet a saját idejében, létrehozni eredeti élményszerűségét.

A Himnusz irodalom- és zenetörténeti vonatkozásairól Bősze Ádám zenetörténész és Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész tartottak előadást A nagy Himnusz-sztori – Jókedvvel, bőséggel címmel. Az esten közreműködött a Mendelssohn Kamarazenekar Kováts Péter művészeti vezető irányításával. Az előadásból kiderült, Európában az első himnusza a briteknek volt, a 20. század elejéig pedig minden nép megalkotta a sajátját a kontinensen. Elhangzott az is, Kölcsey Ferenc nem sorolta a legfontosabb költeményei közé a Himnuszt, amelyet szándékosan archaizáló nyelven írt, és voltaképp egy imádság: a református közbenjáró imához hasonlóan arra kéri a szerző az Urat, könyörüljön meg a közösségén. Az előadás után Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter mondott pohárköszöntőt.