A kavicsfogú, mint szobormodell

2023.02.28. 10:00

Gyerekek újraformázták a híres ősmaradvány kúpos tüskéit

Gyurmázó gyerekek modellje volt az ősmaradvány, a kétszázmillió éve kipusztult kavicsfogú álteknős, amelynek darabjait veszprémi kőbányában találták meg egykor. A múzeumi foglalkozást kiállításmegnyitó kapcsán tartották meg, ugyanis kamaratárlat mutatja be az őshüllőt Zircen.

Rimányi Zita

Fotó: Rimányi Zita/Napló

Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának eseményén kiderült, azért álteknős a kavicsfogú, mert a mai valódi tengeri teknősöktől több szempontból eltér, például hátpáncélját erős tüskék borították, végtagjai laposak voltak, az ujjai elkülönülten helyezkedtek el, és rövidebb lehetett a farka a mai rokonainál megszokottnál. Különleges állkapcsa, fogai szintén megkülönböztetik a teknősöktől – derült ki a tárlat tájékoztatóiból, és jól láthatóak is a tárlókban a szájpadláson sorakozó kavicsszerű fogak, amelyeket szükség szerint újranövesztett ez a régvolt lény, amely jól érezte magát a vízben. 

Fotós:  Rimányi Zita/Napló

A kiállítás előzményeihez tartozik, hogy Veszprémben decemberben szobrot állítottak az álteknősnek a Jeruzsálemhegyen, és előtte a tiszteletére hirdettek szoborpályázatot gyerekeknek azzal a felhívással, hogy alkossák újra az ősmaradványt, ábrázolják saját elképzeléseik szerint. Ezek a pályaművek láthatók most Zircen, és a diákmunkák mellett többek között a kavicsfogú koponyájának másolata, fogsora, és az, milyen lett a róla mintázott plüssfigura, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kabalaállata. 

Fotós: Rimányi Zita/Napló

Elhangzott a megnyitó rendezvényen, hogy nem került elő az őshüllő teljes csontváza, de tudjuk, hogy alig egyméteres lehetett, s hátpáncélján a kúpos tüskék díszítésnek hatnak, szép mintázatot rajzolnak ki, így idézik meg a rég kihalt állat emlékét. 

Fotós: Rimányi Zita/Napló

A litéri és a zirci iskolások – akik ezúttal gyurmázhattak a látottak alapján – arról szintén hallhattak, hogy a maradványt megtaláló bányászok szóltak Laczkó Dezsőnek, a piarista papnak, földrajztanárnak, aki leleteket gyűjtött, kutatott több Zirchez közeli faluban is, ezzel megalapozta a Bakonyi Természettudományi Múzeum létét. 

Fotós: Rimányi Zita/Napló

A megtalálási helyről pedig azt érdemes tudni, hogy Veszprém jórészt a triász földtörténeti korszak üledékes kőzeteire épült, a Séd partján ma is láthatóak magas kőfalak, amelyek akkoriban rakódtak le. Ez az időszak volt a dinoszauruszok, mondhatni, inváziójának az ideje, a kavicsfogú kortársai, a hatalmas jószágok ellepték a földet. A veszprémi egyednek pedig épp kettéhasították a fejét, amikor a kőbányában ráleltek, preparálását Berlinben végezték, ott bontották ki a kemény kőzetből, amely megőrizte részeit.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában