2023.02.22. 07:00
Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt
Ma kezdődik a nagyböjt. Ez a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek a húsvétnak, Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére.
Forrás: Pixabay.com
A keresztény kultúrkörben a húsvétot megelőző negyvennapos időszakot nevezzük böjtnek, amelynek első napja az úgynevezett hamvazószerda. A böjtölés az önvizsgálatot, a test és a lélek megtisztulását, az ünnepre való felkészülést segíti elő. A héthetes böjt a húsvéti ünnepkör része. A hamvazószerdával kezdődő és nagyszombatig tartó időszakba nem számítjuk bele a hat böjti vasárnapot, mert az egyház minden vasárnapot Jézus feltámadása ünnepének tart. Az utolsó böjti hetet nagyhétnek nevezzük.
A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az embernek Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.
A böjti időszakban szigorú szabályok szerint élték az emberek mindennapjaikat. Tilos volt mindenféle zenés-táncos mulatság: bál, lakodalom, koncert. A böjti ételek hús nélkül készültek, a nyers és aszalt gyümölcsök, főtt tészták domináltak. Sok területen az erjesztett korpaleves, a cibere volt a legjellegzetesebb böjti étel. Nagyböjtben a lányok és a fiatal menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhát hordtak.
A h