Előadás

2023.02.11. 14:00

Kik voltak 2022 Nobel–díjasai?

Akárcsak a Magyar Tudományos Akadémia, Veszprémi Akadémiai Bizottsága (Veab) is fontosnak tartja, hogy a szakmai munka mellett széleskörű kapcsolatokat építsen ki a laikus nagyközönséggel is; számtalan formát találva arra, miként tolmácsolják közérthető nyelven a tudományos eredményeket, vagy éppen hogyan mutassák be a tudomány embereinek merőben más, például művészeti tevékenységét.

Őrsi Ágnes

Padisák Judit, a Veab elnöke

Fotó: Pesthy Márton

Az előadások sorát gyarapítja egy évről évre visszatérő téma: annak ismertetése, hogy az előző esztendőben kik nyerték el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel-díját, valamint, hogy hol áll a téma hazai kutatása. Az izgalmas előadást idén a Pannon Egyetem könyvtárának Kováts-termében tartották, ahol Veab-tag tudósok ismertették az eredményeket.  

Elsőként Svante Pääbo svéd genetikusról hallottunk, aki majd három évtizede olyan sikeres kutatásokat folytatott orvosi-élettani témában, hogy egyenesen neki hoztak létre egy kutatóintézetet. Ő a paleogenetika egyik megalapítója, aki a már kihalt emberfélék genomjának feltárásában és az emberi evolúció témájában ért el rendkívüli eredményeket.

John F. Clauser amerikai, Anton Zeilinger osztrák és Alain Aspect francia fizikus közösen kapta 2022-ben a fizikai Nobel-díjat úttörő kvantumfizikai kutatásáért. A világhálón található rövid összefoglaló szerint az elismerést „az összefonódott fotonokkal végzett kísérletekért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett élvonalbeli tudományos munkásságukért érdemelték ki.

Klikk-kémiának hívják az új eljárást, amiért tavaly kémiai Nobel-díjat lehetett kapni. Az amerikai Carolyn Bertozzi és Berry Sharpless, valamint a dán Morten Medal közösen érdemelte ki kutatásaiért, melyek középpontjában a molekulaépítés áll. A klikk reakció új filozófiát jelent: a kémikusok nem a természetes molekulát másolják, hanem egyszerűen a kívánt tulajdonságot állítják elő. A bonyolult, sok melléktermékkel járó szintézisek helyett így állítanak elő mesterségesen természetes anyagokat, még fehérjéket is.

Padisák Judit, a Veab elnöke köszönti az előadás résztvevőit Fotó: Őrsi Ágnes

Fenyvesi Ottó József Attila-díjas költő témája kicsit kakukktojásnak hatott a szakmai előadások között, de éppen ezért volt egyformán közel minden érdeklődőhöz – mert az irodalmi Nobel-díj új kitüntetettjéről beszélt. Ezt a díjat nem a svéd bizottság ítéli oda; 1901-óta adják ki, és olyan nevek sorakoznak már díjazottként, mint Thomas Mann, George Bernard Shaw, Rilke vagy 2002-óta Kertész Imre. Az irodalmi-társadalomtudományi Nobel-díj tavalyi nyertese francia írónő: Annie Ernaux. A díj indoklása: „bátorságáért és sebészi pontosságáért, amivel feltárta a személyes emlékezet gyökereit, elidegenedéseit és kollektív korlátait. Annie Ernaux több munkája magyar nyelven is hozzáférhető. 

Végül a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjeiről hallhattunk. Három amerikai közgazdász, Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig közösen kapta a díjat azzal a költői kérdéssel, hogy talán ők mentették meg a világot az újabb gazdasági összeomlástól. Nem túlzás ilyesmin fantáziálni, hiszen például Bernanke az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság egyik legismertebb kutatója. Ő mutatta ki, miért fontos a betétbiztosítás és a jegybank végső hitelező szerepe. Bernanke 2008-ban, amerikai jegybankelnökként – éppen kutatásai nyomán – számos unortodox eszközt vetett be a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében. Az ügyfelek bizalma nem rendült meg, így a 2008–2009-es válság során a bankrendszert sikerült megvédeni a csődhullámtól. Diamond és Dybvig neve a róluk elnevezett modellről ismert – ezzel segítették a pénzügyi krízisek és a bankpánik megértését – olvasható a világhálón. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában